Székes-Fejérvári Naptár, 1900 (28. évfolyam)

Általános rész

L Százesztendős jövendőmondó

I az 19őő-ik évre.

\ midőn jövendőt mondani készülök - Úgy töröm vén fejem — hogy szinte szédülök.

Nagy dolog, mondhatom: leolvasni égi ül Kilencz százra, milyen idő készül.

De mivel már réges-régen, ezt folytatom Figyelem, mi látszik, nap, hold és csillagon, Mivel bizalommal kérded : hogy mi lészen? Elmondom : vigyázz én becsületes népem.

Tói.

Télen, az nyilvános, gyakran lészen hideg, Olomszinben jár, jár az ég, és folyton rideg.

Mikor a föllegek rajta alább szállnak, S kemény hideg nincsen, egy neme, a lágynak, Verébfej nagyságban, kezd a hó hullani Tudod, hogy a földnek, áldás az, atyafi! Mert ha bé nem födi vetésedet a hó, Nem lesz az aratás valami szörnyű jó. A hó, vetésednek jó meleg takaró

S mi a növénynek kell, van benne egy kis só.

A hóból szány-ut lesz, lehet farsangolnod, Csengős lovon ide-oda barangolnod. Lehet is, szabad is, mulatni tisztesen Arra vigyáz csak, hogy túl ne adj eszeden, Scanned by CamScanner