Székes-Fejérvári Naptár, 1899 (27. évfolyam)
Szépirodalmi rész
67 ^ fölé pül a szerény családi ház; jYyi/f honqlokán az ős címer ragyog: Kereszt-sugárban yégy befü . . . Vigyázz, 6 négy betű a „jYíö%S“ . . , a qyi/t titok: „Ki a világnak meghat, élve él , . — Jíz Jsieqember ajka igy beszél. — 6z a halál nem öl, de éltet ad, S Jsten kezéből örök jutalmat. 6z ös címer alatt küzdöttetek, le fővezér, Robert, s te hős sereg! . . Jmával ostromolva az eget, Jsienrq a la szita! telt meg lelketek ; S veritékgyöqgyetek a merre hullt, Jlz áldások virága felvirult; Oh, mert ha a munkáq ima viraszt, Rászáll az üdv, szerencse és maiaszt! . . . Jgy tárult fel le/küqk szeme előtt Jíz ős Cisz terei un] s a szép vidék! . . . S iml mint a napsugárban úszó köd Jl szél fuvallatára, . . . e/tünék ■ ■ ■ jjucsúzni kel1 . . . Jl válás oly nehéz . . . Szivünk szorul, szemünk köqyárba vész . . . Zokogva rqondjuk a szent küszöbön: „j7z Ur áldása rajtad örökkön !!!”• fjucsúzva tőled is, kegyes Jityánk! Kérünk, hallgasd meg gу er щек: d szavát: „Szent pártfogó kezed terjeszd k> ránk, S vezess a szép erény ösvény in át; Szivünket szived lángja gyújtsa fel, Jyfig a meny у birtokáért küzderji kell; S ha majd a küzdelem rqár véget ér, Közös legyen veled az égi bér!“ 5* Scanned by CamScanner
