Székes-Fejérvári Naptár, 1899 (27. évfolyam)
Szépirodalmi rész
93 eä egr! Уaterkaztak akkor, mikor már elmondhatták a jó öreg Berzsenyi bátyánkká! együtt, hogy: „Partra szállottam, bevonom vitorlám.“ о iá, mióta a világ áll. nem élt ezekm'l testre nézve különbözőbb ^ em.er' amas innak akkora hasa volt, hogy egy török basának sem na* en^re- Mihály ur ellenben szánalomra méltó soványság v0 g^utt a ö két barátot, önkénytelenül is az egyptomi Pharaó- nak rejtélyes álma jutna az embernek eszébe. Estenkint és ünnepnapok délutánjain el-ellátogatott egymáshoz a két jó barát, és mig a komámasszonyok dicséretre méltó buzgalommal eregették nyelveiknek pergő rokkájáról a frisseim él-frissebb piety . . . azaz l rrm bocsa . . . újságokat, addig a jó öregek kedélyes borozgatás- mellett verték a németet, muszkát, már a hogy jött, vagy pedig családi ügyeik felett tartottak kupaktanácsot. Egyszer aztán bölcsen elhatározták azt is, hogy gyermekeiket összeházasítják. Mert volt Tamás urnák egy helyre legény fia, Mihály urnák pedig egy egyetlen leánya, kit általánosan a vidék legszebbjének tartottakGerö és Ella együtt nőttek fel, együtt játszottak gyermekkorukban. Es a gyermeki vonzalom idővel komoly szerelemmé nőtte ki magát, Gero nem is tagadta atyja előtt szerelmét, mert tudta, hogy ez nem tiltja el Őt oly viszonytól, melynek létrejöttét bizonyára ö óhajtotta legjobban, mikor ez ügyben barátjával tanácskozott. Csak Ella fiatal kora volt az ok, mely miatt az eljegyzés még eddig meg nem történt. A családi ügyeken kívül különösen a politika szolgált kedvencz tárgyul a beszélgetéshez. Itt aztán egészen másként ment a dolog. Tamás urbói ekkor eltávozott a szives házigazda szelleme és megjelent a rettenthetlen harezfi, a ki nem engedte elvitatni saját nézeteinek igazságát. Iyen körülmények között persze elkerülhetetlen lett volna a gyakori összekoczczanás, ha Zergevári uram testalkatán kívül abban is nem különbözik Tamás gazdától, hogy áldott egy békeszerető természettel bírt. Egyszer aztán mégis csak megtörtént a mitől Mihály ur rettegett. Hogy hogy nem valamin összekoczczantak és Zergevári urat is annyira elhagyta békeszeretete, hogy - nyakon ragadva kutyafejü botját és ököl nagyságú csibukját, nem mindennapi felindulásában szépségesen úgy ott hagyta Tamás urat a faképnél, mint Szt. Pál az oláhokat És lön szörnyű harag mind a két részről. — Hej pedig két szerető • , , , и., p kellemetlen intermezzo elmarad. ®ziv nem igen banta volna, na e ькис , Hiábavaló volt Gerö és Ellának minden mtervenczmja, az öregek hajthatatlanok maradtak. Scanned by CamScanner
