Székes-Fejérvári Naptár, 1899 (27. évfolyam)

Szépirodalmi rész

78 Jaiteleszék tanitója. Irta: SÁNTHA LAJOS. JJ^^a a Jaiteleszék famíliáját önökkel teljesen megakarnám ismertetni, Í(P* e^sz®r nagy, másodszor fölösleges dologhoz fognék. Nagy dolog volna azért, mert egy szuszra magam sem bírnám valamennyijüket elszámlálni, fölösleges volna azért, mivel az összes családtagokra úgy sincs szükségünk. Mégis, hogy netáni kívánságukat részben kielégítsem, annyit elárulok, hogy Jaitelesz familia tagjainak száma megüti a másfél tuczatot. Vannak köztük szülök, nagyszülők, fiuk, leányok, de unokák még hiány­zanak. Vannak köztük ó-szövetségiek, mint Áron, Jakab, Jónás, — vannak üsmagyarok, mint Árpád, Zoltán, Gyula stb. Mi két osztályba sorozzuk őket; szerelmesekre, kikkel foglalkoz­nunk kell és nem szerelmesekre, kik természetesen meg sem érdemlik, hogy itt névszerint legyenek megörökítve. Mert Arany Panni, ki a papnál, kántornál, jegyzőnél s Jaitelesz - nél, a gazdag haszonbérlőnél egyaránt bejáró, azt beszéli, hogy a Jaitelesz gyerekek nagyobbjai nemcsak nem szerelmesek, de ezt már a verebek is csiripolják. Nem szükséges ezt egészen elhinnünk, de tán mégis nyo­mára jutunk valaminek, ha beférünk Jaiteleszék udvarába s mi is meg­hallgatjuk a verebeket, kik a lombos eperfán szokták tartani nyári gyűléseiket. A két szárnyú csinos épület udvarának egyik sarkában van a nagy eperfa, mely az udvrr egy részét beárnyékolja. A fa alatt feneké­vel felforditott kád áll, melyre egy zsámoly van téve, a zsámolyon pedig — mint valami trónuson — ül a szép Jaitelesz Izolda. A hőség rekkenö, csak gyenge szellő r' igatja az eperfa leveleit s úgy látszik, szendergésbe ejtette a leányt is. De nem alszik. Ébren álmadozik, rejtegetett, titkolt szerelemről, nem is veszi észre a föléje hajló ágakon szögdéesölö vere­beket, amint azok hol szerelmeskednek, hol meg összevesznek e°’y-e°T kövér eperszem fölött. 0,/ ° A leány nem tudja, hogy a verebek most lesik el minden titkát, és — a szemtelenek azonnal el is csiripolják. A gyanútlan leány maga elé bámul, szemei előtt mégis egy nyú­lánk, csinos fiatal ember lebeg; látja, amint az négy lovas kocsijával Scanned by CamScanner

Next

/
Oldalképek
Tartalom