Székes-Fejérvári Naptár, 1899 (27. évfolyam)

Szépirodalmi rész

69

Jó szűz Jinyáqk, te pártfogónk! te vidd ffagy Jsteqünk elé e da/csokort!

Szerény e dal, de berjne gyernjejd Jmája, szive, lelke öszszeforrt.

Jiz áldozat is biz' szerény, csekély,

2>e benqe százezrek hálája él;

S ezért rerrjélve hisz szül;, JÍItalad Kedves leszen e dal, ez áldozat.

,,2)icsóség, hála s imádás neked, kegyesség atyja, édes Js fenünk! á(ogy annyi századon érezteted Csodás kegyelmeid üdvét vetünk.

S habár felettünk vészek árja dúlt, Robert családja fényben fölvirult! . . . €zért a mig dobogni fog szivünk. Jmádrji Zűéged meg soh’senj szűnünk! .

„ffyolc századok dicső emlékiböl fakaszd ki uj korodnak hajnalát,

5 nagy szentjeink magas erényiből Jfidj egy súg árt az unokáknak át, d(°gy lelkesülten szolgálván ff éked,

S oktatva az ifjú nemzedéket: fYíég a halálban is éljen nevüqk! . . ffagy Jstenünk! oh ezt add meg nekünk!!

Scanned by CamScanner