Székes-Fejérvári Naptár, 1899 (27. évfolyam)
Szépirodalmi rész
62 kultuszát elhanyagolták volna; valamint azt is, mintha Hz. Benedek reguláinak pontos megtartása, a mennyiben azok a kénimunkát is előírják, a szellem elevenségének és munkakedvének rovására esnék. Clugny, az ö tisztán szellemi irányzatú törekvéseiben, ez időtájt, ezen említett munkálattal fölérö eredményt fölmutatni nem képes. Az ősi források megjelelik a többi könyveket is, melyeket az XII. század első felében a czisztercziek munkába vettek. Ezek voltak: a misekönyv, a sz. leczbék gyűjteménye (epistolare), a mise-imádságok gyűjteménye (collectaneum), az u. n. gradualék és antifonák gyűjteménye, Sz. Benedek regulája, a himnusok gyűjteménye (hymnarium), a zsoltároknak és a breviarium olvasmányainak gyűjteménye (psalterium, le- etionarium), végre a kalendárium. Ezekhez járult aztán később az egyházi ének reformálása. Mikor ezen típusok elkészültek, a citeauxi nagy-káptalan határozatot hozott, mely azokat az összes cziszterczi kolostorok számára, teljesen változatlanul, kötelezőkké tette. És e határozat komolyságát, valamint az egész testületnek szívós jellemét mi sem árulja el jobban, mint az, hogy az eredeti példányok, magok az ősi típusok, nagyobb részben egész a mai napig fönmaradtak. Egészen a franczia forradalomig Citeaux, mint az összes czisztercziek anyaháza őrizte azokat s innét kerültek Dijonba, a hol jelenleg találhatók. Ezen könyvek gondos lemásolása elég dolgot adott a XII. században, az egyes cziszterczi kolostorokban. — Ezenkívül azután a könyvtár szervezete még sok más munkának, a szentatyák iratainak, a régibb és azon korban szereplő irók müveinek lemásolását is szükségessé tette. Amennyiben ezen, inkább gépies természetű munkálat idött hagyott, azt a szerzetesek saját önképzésükre használták. Mikor a napirendben a szellemi munkára került a sor, mindenki a könyvtárba ment, a hol a könyvtárostól a kívánt müvet átvette s vagy ott helyben, vagy a kolostor keresztfolyosóján, vagy a kertben olvasgatott. Az ősi szabályzatban arra is találunk utasítást, hogy az apát vagy megbízottja a szellemi munka idejében járjon körül, hogy a netalán elszundikáló szerzeteseket fölébressze, a fecsegöket csendre intse, egyszóval ügyeljen arra, hogy a szellemi munka henyéléssé ne fajuljon. Említettük a csendet. Ez nagy szerepet játszik az ősi kolostorban és fölötte megkönnyítette a munka sikerét. Egy XII. századbeli iró, Vilmos apát, saját tapasztalatából igy ir egy cziszterczi kolostorról: „Ha az utas a hegytetőről bepillantott a völgybe, a megható látvány, mely előtte foltárult, elárulta, hogy Isten háza van ott ... az a néma völgy Istenről beszélt. Láthatta az utas, mint sürög-forog ott a munkás, nincs tétlenül egyik sem. Mégis a nap delén oly siri csönd honol ott, mintha Scanned by CamScanner
