Székes-Fejérvári Naptár, 1897 (25. évfolyam)
Szépirodalmi rész
74 kok közt osztatik fel. A megyei birtokos nemesek családja nagyrészben kivész, s a gazdátlan birtokokat más megyebeli birtokosok kapják királyi adományképpen. A török alatti idő borzasztókép e megye és városnak, melyek a dunántúli törökhatalomnak másíélszázadig központját képezték, múltjából véres harczok, rablások, gyilkolások, égetések napirenden voltak, mindenhol pusztulás, s a nagy királyok alkotásainak csak romjai maradtak. A török iga alól lo88-ban szabadult meg Székesfej érvár és vele a megye is. Az első közgyűlés gróf Esterházy Ferencz főispán alatt 1692. év szept. 20-án tartatott, melyen 52 nemes volt jelen. Ezen közgyűléssel kezdődik a vármegye újabb közélete. A töröktől megszabadult megyét I. Lipót 1694-ben régi jogaiba visszahelyezte s a régi czimer és pecsét használatára újból féljogositotta. A megye birtokossága kevés kivétellel, szomszéd és más megyebeli családokból alakult. Ugyanezen időben ujitotta meg 1. Lipót a diplomát a városnak is, melylyel szab. kir. városi jellegét és régi szabadalmait megújította. De a török után sem következett be a teljes béke és nyugalom kora, mert a megtámadott ősi alkotmány és szabadságért Rá- kóczy Ferencz fegyvert fog s a megye nagy része hozzá csatlakozván, éveken át folytonos harczok színhelye lett ismét a vármegye. Mária Terézia alatt a megtámadott királyi ház védelmére főikéi a nemzet s a vármegye is két Ízben szervezi az insurekcziót s rendszerint alispánjai alatt idegen harcztéren küzdének és pedig vitézül a megye felkelt nemesei. I. Ferencz alatt két ízben fog fegyvert a megyei felkelő nemesség Napoleon hadai ellen s ez volt befejezése a megyei nemesség hadi kötelezettségének. Szabadságharczunk több nevezetesebb eseménye folyt le itt, s kevés család van, melynek tagjai részt ne vettek volna abban. Népek, nemzetek tűntek le az ezerév alatt a földszinéröl, a magyar nemzet azonban, hála az isteni gondviselésnek s minden igaz magyar keblét duzzasztó honszeretetnek, annyi sok balszerencse s oly sok viszály után is él ez imádott hazában és ősi erényei minden irányban haladása folytán méltó helyet foglal Európa hatalmas államai közt. És most, midőn e vármegye és város történeti múltjába visszapillantó beszédemet befejezem, meg kell még emlékeznem arról, hogy e vármegyében született a magyar költő király, Vörösmarty Mihály, ki e vármegye területén, K.-Nyék községben, az utókor kegyelete által emléktáblával díszített szülői házban élte le gyermekéveit, ki Székestej érvár város falai közt — a hol ezen nagy költő emléke szoborral is meg van örökítve — szívta magába a tudomány, költői ihlet és lángoló honszeretet első csiráit, mely érzelmek hatása alatt irta meg később azon ima-
