Székes-Fejérvári Naptár, 1897 (25. évfolyam)

Szépirodalmi rész

72 Ugyancsak Szent István király építette itt Fehérvárott azt a nagy templomot, a mely világhírű fénynyel bírt és a melyben a királyi szék és korona őriztetvén, koronázási és temetkezési templommá is tette, maga is annak boltjai alatt találván nyughelyét. Itt rendelte el a keresztyénség megalapításának érdekében azt, hogy 10-10 község álljon össze és építsen magának templomot. E megye és város területe az Árpádok alatt sok nevezetes ese­mény színhelye volt, a koronázások, királyi temetkezések, országgyűlések a város falai közt folyván le, a bevonulások, gyülekezések mindenkor a megye területén történtek, sőt e megye területén. — pld. Fövenyen, — nem egyszer országgyűlések, nádori gyűlések és törvényszékek is tartat­tak. A nemzet alkotmányának alapját képező nem egy törvényalkotás itt készíttetett elő. Az ország alkotmányának századokon át alapját képező arany bulla oklevelei e város hiteles helyeibe tétettek le II. Endre alatt. A pogány magyarság utolsó fellobbanása a megyében volt, s Zámoly község falai között lett áldozata e felkelésnek Péter király. Itt volt egyik törzshelye a hatalmas Csák családnak is, mely Csókakő várát épitteté, s mely családnak számos tagja szerepelt a megye ügyeinek vezetésében mint tisztviselő és számos viselte a legnagyobb országos állásokat a haza és egyház érdekében. E megyén vezetett keresztül a keresztes hadak útja egész hosz- szában, de a tatárdulás is felforgatta vármegyénket, bár e várost be nem vehették és a hagyomány szerint egyes vidékek, mint Alsó-Szent- Iván földüregei nyújtottak menedéket az üldözött népeknek. IV. László alatt itt folytak le a nagy pártharczok, s véres üt­közetek voltak Föveny és Polgárdi határaiban, hol a felkelők leverettek. Az országos gondok után ide tértek fejedelmeink a családi bir­tokra; itt élvezték azon kor mulatságait, különben is udvartartásaik nagy része állandóan itt volt; Feldobos és Aldobos községekben királyi tár­nokok és lovászok laktak, erdős vidékeinken királyi vadászok voltak, a Duna és Sárvíz közti nagy és gazdag síkságon pedig kir. ménesek valá- nak. Egyszóval az Árpádházi királyok alatt e megye mint kir. birtok és a város mint kir. székhely folyton üdvözölhette nagy királyait körében. Az Árpádok kihalta után, a véres párttusák a nyugalmat itt is < fe 1 dúlták, s Róbert Károly alatt a királyi hatalom erősítése végett Csókavár királyi birtokká tétetett. A pártharczok egyik központja Fejérvár a koronázó város volt, s igy megyénk, mely a várost körül övedzi, sokat szenvedett ezen idő­ben. A pártharczok lezajlása után Róbert Károly trónra léptével, miután a király már nem is tartotta udvarát, Fej érvár koronázó és temetkező Scanned by CamScanner

Next

/
Oldalképek
Tartalom