Székes-Fejérvári Naptár, 1891 (19. évfolyam)
Irodalmi rész
40 össze, hanem, mert a meghívó levelekből értesültünk, miszerint összejövetelünket erőszakkal nem fogják gátolni, nézetem szerint, tévedésben van. Magyar országgyűlés önmagától soha össze nem jön, azt mindig vagy a fejedelem hívja össze, vagy az, kit a törvény e joggal fölruházott. 1790-ben, a koronázási oklevél készítésénél, javaslatba hozta az országos küldöttség, hogy a hitlevélbe igtattassék, miszerint az országgyűlés minden harmadik évben május 1-ső napján, Pesten, meghívás nélkül is összejöjjön; de ezen javaslatot magok az ország Rendei elvetették annálfogva, mert az országgyűlésnek összehívását fejedelmi jognak tartották. Az 1848. évi 4. czikkely is azt rendeli, hogy a Pesten tartandó évenkinti országgyűlést ö Felsége hívja össze. Voltak ugyan történelmünk régiebb korában rendes összehívás nélküli összejövetelek is, melyek közügyek fölött tanácskoztak s határoztak, de azokat a nemzet országgyűléseknek el nem ismerte, határozataikat törvényeknek nem tekintette, s az ily gyülekezetek néha szomorú emléket hagytak magok után. A tettleg fönnálló hatalom tizenkét évvel ezelőtt, alkotmányunk mellőzésével, absolut rendszert hozott be Magyarországba is. Tizenkét év múlva keserű tapasztalások után, meggyőződött rendszere fonákságáról s az alkotmányosság ösvényére lépett, de feltételekhez kötötte az alkotmányosság visszaállítását. Mi a feltételeket el nem fogadhattuk, de a tért, mi az alkotmányosságnak a közigazgatás körében megnyílt, azonnal elfoglaltuk s országgyűlést kívántunk, mint az alkotmányosság első postulatumát. Nem azt sürgettük, hogy a nemzet képviselőinek össze- jöhetése ne gátoltassék, hanem azt, hogy az országgyűlés összehivassék. Midőn hónapok múlva az országgyűlés összehivatott, a választó kerületek, melyek minket képviselőkül megválasztottak, nem azt mondották: „Nincs már tettleges akadály, mely az összejöhetést gátolná, jöjjetek össze s tanácskozzatok !u hanem határozottan azon országgyűlésre küldöttek, mely a fejedelem nevében ápr. 2-kára hivatott össze. Mi összejöttünk, mint országgyűlés akarnánk működni s azt látjuk, hogy kiegészítve nem vagyunk, mert nincsenek meghiva mindazok, kiknek meghívását a törvény parancsolja. Ki előtt mondjuk el tehát, hogy ez törvénytelenség, kitől követeljük a meg n‘em hívottaknak törvény szabta meghívását s az országgyűlésnek kiegészítését ? Kétségtelenül attól, ki minket meghívott s azokat meghívni elmulasztotta; kinek egyedül van tettleg hatalma utólagos meghívás által pótolni a hiányt, kinek meghívása által mi sem volnánk most együtt s azok sem fognak valószínűleg megjelenhetni. Mi szükségesnek látjuk alkotmányos önállásunk megtámadása ellen fölszólalni s kijelenteni, hogy a birodalmi tanácsban részt venni nem fogunk; szükségesnek látjuk kimondani, hogy a magyar király csak a koronázás által lesz törvényes király, a koronázásnak pedig föltételei Scanned by CamScanner
