Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1884

JOGVÉDELEM EMBERI ÉLET A RÉGI GÖRÖGÖKNÉL. Ismertetni akarom a jogvédelmet, melyben a régi görögöknél a kifejlett attikai állam az emberi életet részesítette. Általában a nemzeteknél az állami élet fokozatos fejlődésével párhuzamosan emelkedett kifejlődése felé az állami életnek alapja —- a jogvédelem is. Az állam kezdő korában az egyén még csupán mint családtag és önhatóság jelenik meg. Nincs osztó igazság, azért a megtámadott egyénnel vagy családjával maga a sértő engesztelődik, a károsítást fölérő vagyonnal igyekszik békíteni a haragvót, ellenkező esetben utóbbi egyéni jogánál fogva igénybe veszi az önsegélyt és a megzavart jogi egyensúlyt boszu alakjában állítja vissza. Az önsegély ezen alakja leghatározottabban érvényesül az emberi élet megtámadójával szemben. így volt a görögöknél is a homéri korban. Az emberi élet igazságtalan megtámadása nem képezett közbűntényt (xoivöv áSt/.rj|xa); a megtámadott maga vagy a megöltnek rokonai büntettek. A rokonoknak a meggyilkoltért boszút állni szent kötelességök volt, a boszu végrehajtása dicsőségok, ennek elhanyagolása pedig örök gyalázatuk vala. «Nem hallod-e — mondja Homeros — mily hírre tett szert Orestes, hogy megölte az atyagyilkos Aigisthost, ki megölte neki híres atyját?"

1 «Gyalázat az — mondja másutt — ha gyermekeink és testvéreink gyilkosain boszút nem állunk!»

2 A gyilkos vagy vérdíjat (jro-víj) fizetett és akkor a rokonoknak meg kellett engesztelődniük; mert a bűnbánó könyörgések (Xi-raí) Zeusznak leányai és ezeknek kedvéért Zeö? 'Ixáaioc oltalmazza azokat, kik a vétek elkövetése után hozzája könyörögnek.

8 De ha a rokonok meg nem engesztelődtek, akkor a gyilkosnak futnia kellett örök számkivetésbe. így menekült Tlepolemos, miután megölte atyjának anyjáról bátyját; továbbá Medon, miután 1 Y) oux áístc, OTOV XXSOÍ IXXAPS Stog 'Opátyuvj? ^ÁVIA? IN' ÁVÍTYCOIROUÍ, srsi sxravs 7rsaf/0<fov7)a Afya&ov SoXoppv, 5? oí nazépa XXDTÖV exta. Od. I. 298. 2 XO'JJÍTJ záds y' éatt xai saaojiévo'.AI rcoö'éaö'ai, SI drj IJ.T

; mxíScov TS XAAIYVRJROJV ts cpovrjac TiaójAsi)-'. Od. XXIV. 433. 8 II. IX. 502—512. 1*