Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1941

1142-1942. Ők, kik az Oltárok s Haza mellett szüntelen égtek, Égi ajándékot, s hason áldást hoztak azokra, Ők soha szentséges tisztek folytatni nem unták, A fáradtak után mentek felváltva nyugodtak; Sem heve a nyárnak, sem rázó téli szeleknek Mérge az éneklőt nem volt meg gátlani képes. Ön maga a tájnak kiesebb fekvése is őket Titkos erőszakkal majd nem levegőbe emelte. A futosó javakat, mint horgait emberi szívnek, Hagyván a külső hártyát kedvelte Világnak: A múlhatatlanokat vizsgálták lelki szemekkel. Horvát András: Zirc emlékezete. 1814 Nyolcszáz esztendeje az idén annak, hogy a magyar földre először léptek ciszterciták. II. Oéza telepítette le őket hazánkban 1142 ben s Cikadoron, — Tolna megyében — adott otthont nekik. Szent Bernát, Clairvaux apátja, kora legnagyobb egyházi dicsősége és legelragadóbb szelleme, ekkor még él. Vájjon hallott-e valamit erről az ő hazájától oly messze eső s a krónikaíróktól barbárföldnek festett országról, ahová — bár osztrák területről — de javarészt mégis csak francia ciszterciták indultak el és sejtett-e valamit arról a jövőről, mely itt fiai életén át a cisztercita gondolat és szellem történelmi feladataira vár!?... A magyarságnak és a cisztercita léleknek első találkozása óta nyolcszáz esztendő telt el. S azóta ez a találkozás egyre tart. A cisztercita lélek ezalatt még nem tudott mindent elmondani s odaadni a magyarságnak, ez pedig még nem tudott mindent megtanulni és befogadni tőle. Az elmúlt nyolc század kevés volt ahhoz, hogy az teljesen kiáradjon, s ez egészen beteljen. A történelem szeretetté vált köztük. Ez pedig mindig kevésli az időt, mert mindig van — az elfogyott s a jövő időn felül és túl is — mondani és visszhangozni valója. Csak így lehet joga egy élet kölcsönösségének az időtlenségbe fölemelkedő folytatásra. Ki tudná lemérni és nyomon követni ennek a ciszterci szellemnek, mely akkor egy spirituális Európát jelentett, gyors és mély eláradását a magyar földön azokon az apátságokon át, melyeket II. Oéza után ///. Béla létesít közvetlenül Franciaországból Egresen, Pilisen, Szentgotthárdon és Nova Claravallis-ként nevezett Zircen? Mit érezhettek erre az akkor még oly nyugtalan földre érkező őseink, — nemsokára már Pásztó, Borsmonostor, Kerz, Tapolca, Pozsega, Bélakut, Schavnik, Bélháromkut, Szentegyedsziget, Pornó, ábrahám látja őket — akiket Szent Bernát áhítata nevelt arra, hogyan szenteljék meg a földet, hogyan hallgassák a fákat, hogyan ékesítsék fel az imádság égbe könyörgő ívét a lélek szépségeivel, amikor először emelték fel szemük csodálkozásába a ragyogó, de szomorú jelekkel telerótt magyar — 3 —