Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1937

pótolhatja a legszínesebb leírás vagy legélvezetesebb elbeszélés sem. Még kevésbbé a mozgó képet, melyben a megszokott élet lüktetését figyelheti meg a tanuló. Számtalan psichoanalitikai kísérlet mutatja, hogy a felnőtt emberek túlnyomó részénél a leírás vagy elbeszélés után elképzelt kép és a valóság között sokszor igen jelentékeny eltérés van a helyes fogalomalkotás szempontjából. Ez fokozott mértékben megfigyelhető a szellemi és testi fejlődésben levő gyermeknél vagy ifjúnál, akinek tapasztalati köre természetszerűleg sokkal szűkebb, mint az élet különféle megnyilvánulásait jobban ismerő felnőtté. A kép tehát, főképen a mozgó kép nemcsak a gyermek képzelőtehetségét foglalkoztatja, hanem összehasonlítás útján helyes fogalomalkotáshoz szoktatja és kellő iskolázással megfelelő Ítéletre neveli. Ennek az objektív megismerésnek, ha nem is tökéletes, de bizonyára legegyszerűbben hozzáférhető eszköze a film. Hangoztatják egyes iskolákban az Oktatófilm Kirendeltség filmjei ellen azt a panaszt, hogy nem adnak mindig anyagrészletet, hanem átfogó képet jelenítenek meg, mely sokszor nem is tartozik szorosan az anyaghoz. Bizonyára a film helytelen felhasználásából származó tapasztalatok sugalmazzák ezt a kifogást. A filmek jó része anyagrészletet mutat be, másik felük összefoglaló természetű. Tapasztalataink szerint az előbbiek az anyag feldolgozásánál használhatók előnyösen, utóbbiak ismétlés vagy összefoglalás alkalmával mutathatók be legcélszerűbben és értékesíthető módon. Mondhatjuk azt is, hogy jó film nincs, mint jó tankönyv sincs, mert mindenki mást kiván és saját felfogása szerint képzeli el a film anyagát vagy a könyv beosztását. Pedig ennek az egyéni elképzelésnek is lehet, sőt van is gyengéje. Nézetünk szerint a filmek jók, instruktiv természetűek, a természetrajz és földrajz tanításában egyaránt jó eredménnyel használhatók. A film a tanuló elé tár olyan természeti jelentőségeket és folyamatokat is, melyek a természetben csak ritkán és nehezen figyelhetők meg, tanulmányozásuk lehetősége tehát sokszor a véletlen játéka, vagy a megfigyelő kitartásának erős türelempróbája. Hogy a földrajztanításnak is rendkívül értékes segédeszköze a film a vidékek, települések, idegen világrészek tájegységeinek és részleteinek megjelentetésével, élőviláguk változatosságának feltárásával vagy gazdasági életük sokágú vonatkozásának kidomborításával, szükségtelen külön hangsúlyozni. A természetrajz és földrajz tanításában igen gyakran használtuk fel a szemléltetésnek ezt a tanár és tanuló által egyformán megbecsült és megszeretett eszközét. A VKM. Oktatófilm Kirendeltség eddig előállított filmjei közül 107 filmet vetítettünk ki 141 esetben az 1., II., IV., V., VI. és VII. osztályban a természetrajz és földrajz keretében. 59 földrajzi, 3 növénytani, 27 állattani és 18 kémiai film került bemutatásra az iskolai év folyamán. Mivel intézetünk mai összezsúfolt állapotában állandó előadó-vetítő teremmel nem rendelkezik, filmjeink egy része nem volt szervesen beleilleszthető a tanítás menetébe, de még így is igen hasznos szolgálatot tett, a bekapcsolható filmek pedig az óra teljes és tökéletes didaktikai egységét fokozták. Még több eredményt várunk a filmtől ősi intézetünk megújuló falai között, ahol az előadó termek hiánytalan berendezéssel fogják várni a tanításnak ezt az eddig nem ismert vagy kellőképen nem méltányolt eszközét. Egészségvédelem. Az iskolai nevelő-oktató munka, amely a reánk bízott ifjúság lelki-, kedély és szociális nevelését tartja szem előtt, nem képzelhető el ma már a tanulók egészségének védelme nélkül. Az iskolai élet minden megnyilvánu- 24 --