Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1937

tiszteletadás stb. jellemképző megnyilatkozásaira. Itt nem a „drill" gépiesen működő, büntető eljárásaira gondolunk, mely a nevelés és fegyelmezés bonyolult művészetét a parancsosztogatás és büntetés lélektelen alkalmazására alacsonyítja és merevíti. E merev és lélektelen fegyelmezési eljárás otthon is, az iskolában is teremthet ugyan dermedt csendet, óvatos meghunyászkodást, de ha a fiúban megvan az egyéni és egészséges életösztön, enged, kitér, azonban erkölcsi fejlődése nem futja meg pályáját: nem ritkán alattomos képmutatóvá válik, ki alig várja, hogy e szörnyű nyomás alól szabaduljon; ha pedig puha, hajlítható típus, kihal belőle minden önállóság, később is a legkülönbözőbb befolyásoknak lesz gyáva martaléka. így születnek meg a stréberek törtető torzalakjai. Különösen a serdülő korban robbanthat ki szörnyű tragédiákat. A fiú szabadságvágya u. i. éles, heves ellentétbe kerül a merev drillel. Eleinte kisebb-nagyobb hazugságokkal védekezik, majd belerögzítődik valami megmozdíthatatlan makacsságba; minél erősebb a külső szorítás, annál jobban telítődik elkeseredéssel; minél kíméletlenebb az idomító korbács, annál mélyebb és izzóbb a gyűlölet minden merev tekintély-elv ellen. Nem fáradtunk bele, hogy tanítványainkat elvezessük a helyes önfegyelmezés útjára, mely egyedül vezethet el a rendezett testi-lelki harmóniához; de ez csak felelőséges munkával és az önnevelés küzdelmes harcával valósítható meg. Az ehhez szükséges lelki erő kiapadhatatlan, örök forrása erkölcsi és fegyelmi nevelésünk legfőbb eszményképe: az isten-ember. Az intézet ifjúsága általában jólnevelt, fegyelmezett magaviseletű. Erkölcsi magatartása megnyugtató. Súlyosabb vétség senki ellen sem merült fel. Igazolatlan óra nem fordult elő. Kizárás nem történt. Tanulmányi előmenetel. A tanterv az anyag kijelölése és elrendezése; élet nélküli merev keret, melybe az életet, a vérkeringést a módszer viszi bele. Az oktató tanár dolgozza ki és hozza működésbe a megfelelő módszert; a tanuló megvalósítja a tanári célkitűzést. Az új tanítási módszer mindig a konkrétból indul ki és arra törekszik, hogy a tananyagot az elgondolás síkjáról a tapasztalás területére vigye át. Az oktató munka a szak- és didaktikai kérdések mellett lélektani probléma is. Egészen máskép foglalkoztatjuk oktató munkánkban a 10—12 éves gyermek, a 13—16 éves serdülő, és a 17—18 éves ifjú lelket. A konkrét világhoz tapadt gyermek lelket nem terheljük agyon az elvont fogalmak tömegével és ha meg is kell kezdenünk az előkészítést és az átmenetet az elvont világ felé, ezt a nehéz munkát is mindig lehetőleg a konkrét világhoz kötve és ezzel érzékeltetve, lépésről-lépésre haladva, fokozatosan végezzük el. A megrövidített, 45 perces órák szinte kényszerítettek bennünket, hogy a tanítási idő kihasználása minél gazdaságosabb eljárással, történjék. Ifjaink tanulmányi előmeneteléről egyébként a jelen Értesítő statisztikai kimutatásai számolnak be. Filmoktatás. Intézetünk már a múltban felismerte és nagyra értékelte a film jelentőségét az iskolai oktatásban, ezért szemléltető eszközei sorába iktatta. Örömmel használtuk, mert alkalmunk volt megfigyelni, mennyire maradandó benyomásúvá teszi a közölt ismeretanyagot és milyen szervesen egészíti ki a feldolgozandó részleteket. A képet, mint egyszerű szemléltető eszközt nem - 23 --