Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1935

29. Két többtag legn. k. osztóját rendesen az u. n. osztási módszerrel (• Iáncosztással ) szoktuk kiszámítani Ez abban áll, hogy a magasabb fokút osztjuk az alacsonyabb fokúval, azután ha már a maradék alacsonyabb fokú az osztónál az osztót osztjuk a maradékkal, és így tovább, míg zérus maradékú osztáshoz jutunk. Az utolsó osztó lesz a legn. k. osztó. Jegyzet. A legn. k. osztó értéke nem változik, ha az egyik többtagot olyan törzsszámmal v. betűvel szorozzuk vagy osztjuk, amely a másik többtagnak nem tényezője. Ezért az egyes osztásoknál is szabad az osztandót (v. maradékot) illetőleg az osztót oly törzsszámmal v. betűvel szorozni vagy osztani, amely az osztónak illetőleg az osztandónak (v. maradéknak) nem tényezője. Három többtag legn. k. osztóját megkapjuk, ha az első két többtag legn. k. osztójinak és a harmadik többtagna/e vesszük a legn. k. osztóját. 30 Két v. több alg. szorzat Iegk. k. többszörösét úgy számítjuk ki, hogy minden törzsszámot és betűt azon legnagyobb kitevővel veszünk tényezőül, amellyel az adott alg szorzatokban előfordulnak. 31. Két többtag legk k. többszörösét úgy szoktuk kiszámítani, hogy az egyik többtagot elosztjuk a legn. k. osztóval, azután a nyert hányadossal megszorozzuk a másik többtagot. Jegyzet. Három többtag legk k. töbszörösét megkapjuk, ha az első két többtag legk. k töbszörösé/zíé és a harmadik többtagnak vesszük a legk. k többszörösét. 32. Törtet egészszámmal úgy szorzunk, hogy a számlálót megszorozzuk és a nevezőt változatlanul hagyjuk, vagy: a számlálót változatlanul hagyjuk és a nevezőt elosztjuk. 33. Törtet egészszámmal úgy osztunk, hogy a számlálót elosztjuk és a nevezőt változatlanul hagyjuk, vagy: a számlálót változatlanul hagyjuk és a nevezőt megszorozzuk. 34. Tört tel úgy szorzunk, hogy a számlálóval szorzunk és a nevezővel osztunk. Jegyzet. E szabály általánosan érvényes : akár egészszám, akár tört a szorzandó. In praxi mindkét esetben nélkülözhető fönti szabály. Ugyanis ha a szorzandó egészszám, akkor felcseréléssel a törtet szoktuk szorzandónak tekinteni; ha pedig mindkét tényező tört, akkor a 36-dik szabályt alkalmazzuk 35. Tört tel úgy osztunk, hogy a reciprokjával szorzunk. Jegyzet. E szabály általánosan érvényes : akár egészszám, akár tört az osztandó. Tört osztandó esetén azonban célszeiiícn alkalmazhatjuk a 37-ik szabályt is akkor, ha a számlálók hányadosa is és a nevezők hányadosa is egészszám. 36. Törtet törttel úgy szorzunk, hogy a számlálók szorzatát törjük a nevezők szorzatával. 37. Törtet törttel úgy osztunk, hogy a számlálók hányadosát törjük a nevezők hányadosával. Jegyzet. Ha e hányadosok nem lennének egészszámok, akkor nehogy tört kerüljön a számlálóba, illetve nevezőbe — célszerűbb a 35-dik szabályt alkalmazva a változatlan osztandót megszorozni az osztó reciprokjával. Álljon itt még a következő, sokszor használható, gépies szabály: Ha a számlálóban v. nevezőben v. mindkettőben tört van egymagában vagy tényezőkent, akkor a számlálóban ('főszámláiéban ) levő tört nevezőjét levihetjük a nevezőbe ( főnevezőbe.), a nevezőben levő tört nevezőjét pedig felvihetjük a számlálóba tényezőnek.