Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1935

12. Algebrai szorzatot algebrai szorzattal úgy osztunk, hogy a coefficienseket egymással elosztjuk, a közös alapokat a kitevők különbségére hatványozzuk, a nem közös alapú hatványok osztását pedig csak jelöljük. (Ez a 10-dik szabály speciális alakja) 13. Műveletek az egyenlőségekkel: a baloldalak összege, különbsége, szorzata, illetőleg hányadosa egyenlő a jobboldalak összegével, különbségével, szorzatával, illetőleg hányadosával. 14. Két mennyiség összege szorozva ugyanazon két menynyiség különbségével egyenlő a két mennyiség négyzetének kükülönbségével. B. Alapműveleiek az előjeles számokkal. 15. Egy adott számhoz előjeles számot úgy adunk hozzá, hogy előjelével az adott számhoz írjuk. 16. Egy adott, számból előjeles számot úgy vonunk ki, hogy ellenkező előjellel az adott számhoz írjuk. 17. Két vagy több egyenlő előjelű egy nevű algebrai szorzatot ( egytagot«) úgy vonunk össze, hogy a közös betűkifejezés elé a coefficiensek összegét írjuk a közös előjellel 18. Két különböző előjelű egy nevű algebrai szorzatot úgy vonunk össze, hogy a közös betűkifejezés elé a coefficiensek különbségét írjuk a nagyobbik előjelével. 19. Két egyenlő előjelű mennyiség szorzata és hányadosa pozitív, két különböző előjelű mennyiség szorzata és hányadosa negatív. 20. Többtagot egytaggal úgy szorzunk, hogy a többtag mindenegyes tagját megszorozzuk az egytaggal és a nyert részletszorzatokat összeadjuk, vagyis előjelükkel egymáshoz írjuk. 21. Többtagot többtaggal úgy szorzunk, hogy az egyik többtag mindenegyes tagját megszorozzuk a másik többtag mindenegyes tagjával és a nyert részletszorzatokat összeadjuk, vagyis előjelükkel egymáshoz írjuk. 22 Többtagot egytaggal úgy osztunk, hogy a többtag mindenegyes tagját elosztjuk az egytaggal és a nyert részlethányadosokat összeadjuk, vagyis előjelükkel egymáshoz írjuk. 23. Többtagot többtaggal úgy osztunk, hogy először az osztandót is, meg az osztót is rendezzük ugyanazon betű fogyó (v. növekvő) hatványai szerint. Azután az osztandó első tagját osztjuk az osztó első tagjával, így megkapjuk a hányados első tagját; ezzel megszorozzuk az osztó mindenegyes tagját és a nyert szorzatokat kivonjuk az osztandóból. A maradék első tagját szintén osztjuk az osztó első tagjával, így megkapjuk a hányados második tagját; ezzel megszorozzuk az osztó mindenegyes tagját és a nyert szorzatokat kivonjuk a maradékból, és így tovább C Alapműveletek a törtekkel. 24. A tört értéke nem változik, ha a számlálót is, meg a nevezőt is ugyanazon számmal szorozzuk, vagy mindkettőt ugyanazon számmal osztjuk. 25. Közös nevezőjű törteket úgy adunk össze, hogy a számlálók összegét törjük a közös nevezővel. 26. Közös nevezőjű törteket úgy vonunk ki egymásból, hogy a számlálók különbségét törjük a közös nevezővel. Jegyzet. A pozitív tört számlálóját is és nevezőjét is pozitívnak, a negatív tört számlálóját negatívnak és nevezőjét pozitívnak tekintve mondhatjuk: előjeles törteket úgy adunk össze, hogy a számlálók előjeles összegét törjük a közös nevezővel. 27. Különböző nevezőjű törteket úgy adunk össze és úgy vonunk ki egymásból, hogy előbb közös nevezőjűekké változtatjuk őket. 28. Két v. több alg. szorzat legn. k. osztóját úgy számítjuk ki, hogy minden törzsszámot és betűt azon legkisebb kitevővel veszünk tényezőül, amellyel az adott alg. szorzatokban előfordulnak.