Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1932

- 97 A megalakulást megható látvány követte. Négyes sorokba álltak a főgimnázium tanárai, utána a volt leánynövendékek s végül az öregdiákok: majd megindultak s az ifjúsági zenekar vezetése mellett, telve új erővel, fokozott lelkesedéssel, az élniakarás lobogó lángjával, az összetartozás nemes hevületével vonultak a Szent István terembe. Itt volt a társas ebéd, amelyen Gaal Gaszton a kormányzót köszöntötte, Klebelsberg Kunó gr. történeti stílusú beszédben a Ciszterci Rendet és akkori tudós apátját, Dr. Békefi Remiget, üdvözölte, Zichy János gr. a tekintély tiszteletét hangsúlyozta, Mátrai Rudolf igazgató pedig az Osztály erőteljes működését ígérte. Az együttlét örömeit az ifjúsági zenekar alkalmi zeneszámai élénkítették. S a megindulás nyomán folytatódott a magasztos munka a Ciszterci Diákszövetség főhivatásának betöltésére, ami abban áll, hogy a ciszterci iskolák hagyományos szellemét az öregdiákok lelkében gondosan felszítsa és messzekilángolásúvá fokozza, hogy ápolja a fiúi ragaszkodást az Alma Materhez és ébrentartsa s erősítse a boldogító szeretet a diáktestvérek között. Ezt a nemescélúságot a Székesfehérvári Osztály állandó figyeléssel és egyre szélesedő tevékenységgel minél jobban meglelkesíteni igyekszik. Az iskola és az öregdiákok. Az Osztály tagjai minden alkalommal szinte kötelességszerűen belefonódtak az iskolai élet folytonosságába. Az Alma Mater boldog megelégedéssel látta ünnepélyein a ciszterci diákok kedves seregét, főleg a Te Deumos évzárásokon, melyeken egyúttal kisebb testvéreikkel ünnepi együttesben emlékeztek meg az Iskola sorra veendő nagyjairól. 1925-ben a legnagyobb tanítvány: Vörösmarty Mihály, 1927-ben a hazaszeretet tüzes tanítómestere: Horvát István, 1928-ban a nagytehetségű lírikus: Vajda János, 1929-ben a magyar közélet előkelő reprezentánsa: Zichy Nándor gr. szellemének hódoltak. 1930- és 1931-ben az intézet két tanárcsillagának, Virág Benedek és Ányos Pál útmutatásait újították fel és mindkettő munkásságának elévülhetetlen nemzeti értékeit, 1932-ben Virág Benedek dédelgetett tanítványának: Dr. Reseta János egyetemi tanár élettörténetét szemléltették De nemcsak az ünnepek fényében, az érzelmi kapcsolódás nemességében találta maga mellett az öregeket, hanem az áldozatos munkában is ( az intézeti, segélyegyleti, zenekari, cserkészeti gyűjtéseknél és adományoknál meg az iskolai ügyek gyors és hathatós elintézésénél. Kegyelet. Helybeli halottaikat testvéri szívük kegyeletes érzésével kísérték el megpihenésük helyére, az egy-egy évben elhunyt tagok lelki üdveért pedig minden esztendő októberében — a ciszterci templomban — gyászmisét mondottak (Mátrai Rudolf és Dr. Kapossy Endre), amelyen a megjelent hozzátartozók áhítatával erősítve esdekeltek számukra örök nyugodalmat. Résztvettek Endrődi Sándor költő sírkő-avatásán, amelyet 1929. okt. 20-án a budapesti Kerepesi-uti temetőben rendezett az Endrődi-emlék ügyében alakult végrehajtó-bizottság. Összejövetelek (családi esték). Az intézet kétszázéves jubileumi ünnepségén többen is kifejezték abbeli óhajtásukat, hogy a helyben lakó ciszterci diákok gyakrabban találkozzanak. így jobban megismerik egymást és megismerik az intézet nevelő tanárait is. Az Osztály 1925. május 30-i ülésében határozattá is lett, hogy 1925. szeptemberétől kezdve a Vörösmarty Kör helyiségében baráti és családi találkozóra összejönnek. Az első — igen népes — összejövetelt 1925. szept. 5-én tartották. Rendeztek azóta 18-at, hogy az élők lelki összhangosítását ezáltal is szolgálják. Mert lehet-e képzelni kedvesebb élményt ezeknél a családi estéknél? Amikor is az édesanyának az Élettől szétparancsolt gyermekei testvéri ölelésre gyűlnek. S akik ezeken 7