Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1932

— 98 — megjelennek, nem mulatozásból teszik, hanem szükséges és hasznos szórakozásból — a lélek sugalmazásából. Összedobogtatják testvéri szívókét, hogy megérezzék azok verését, hogy segítsenek egymás baján, küzdelmein, hogy megvigasztalják a bánatot és keservet, hogy könyítsenek a megnehezült és meghajolt vállak terhein. Öröm kél bennük, hiszen egymás látása zsenge életüket idézi fel lelkükben, a gondtalan időt, a gyermekkor bohóságait, tréfáit, mókáit, azt az igazi kacagó, derűs világot ... A Budapesten élő fehérvári diákok — »az Alma Mater közösségén épülő diáktestvéri összetartás ápolása, egymásnak állandó erkölcsi támogatása és az ősi intézet szellemének megőrzése s öntudatos érvényesítése céljából« — minden hónap második szerdáján keresték fel a Pátria Klub, a Három veréb illetve a Zöldfa baráti termeit. Diákemlékek gyűjtése. A hagyományok megbecsülése, a mult emlékeinek jelenünkbe iktatása — Dr. Lakatos Dénes 1926. nov. 13-i indítványára — arra ösztönözte az Osztályt, hogy programmjába vegye a fehérvári gimnázium régi diákéletére vonatkozó adatoknak, sok szép, csak emlékezetben rejtőző szokásokat, a diákszellem és találékonyság apróságainak az összegyűjtését. A kedves tervezetet felhívások és szóbeli buzdítások erősítik, támogatják, hogy azután a pusztulástól megmentett értékeket feldolgozva, közkincsévé tegyék minden nemzedéknek. Jelvény. Az Osztály a Szövetség megalakulása után hamarosan kifejezést adott azon óhajának, hogy az összetartozást mutató, illetve a diáktestvérek felismerését szolgáló szövetségi jelvény elkészítessék. A Ciszterci Rend jelképét viselő tetszetős jelvény az 1928. okt. 8-i egyetemes közgyűlésen került forgalomba. Szeretetmunka. A Ciszterci diákiélek célkitűzésében — a fentebb vázoltaknál — még messzebre tekint, amennyire tehetsége és befolyása csak engedi. Odafordul a tanulmányait végző és azokat befejező, vagy jobb elhelyezésre törekvő társai felé. Az anyagi felkarolás terén, mint világító szövétnek mutatott utat Szövetségünk elnöke, a legpéldásabb ciszterci diák, Klebelsberg Kunó gr., v. miniszter, aki már a megalakulást követő évben megszervezte a Horthykollegiumi ciszterci internátust, amelyben a Rend gimnáziumaiból kikerült főiskolások nyernek elhelyezést, kapnak reggelit, fűtést és világítást. A kilenc év alatt a fehérváriak közül megfordult 100 főiskolás, s ezek támogatására, illetve internátusi költségeik fedezésére kifizetett az Osztály 5232 Pengőt. Ezenkívül tanulmányi (beiratási díj, tandíj, tankönyvvásárlás), ruha- és gyorssegélyeket is juttatott és pedig 37 tanulónak 3070 Pengő összegben. Egy főiskolásnak folyosított két ízben 104—104 Pengős tandíjkölcsönt. A testvéri megosztás a legkisebbekről sem feledkezett el. A tagok közül többen (elsősorban iskolánk növendékeiből Budapesten alakult »Öregdiák Társaság«) ciszterci leikök finom megérzésével hajoltak hozzájok és az Osztály révén jelentősebb összegekkel siettek segítségükre és jutalmazásukra (1400 Pengő). A segélyezések és a központi hozzájárulások (2000 Pengő) a rendes tagdíjakból, beiratáskor szedett járulékokból (1931 óta Dr. Werner Adolf apátűr rendelkezésére) és egyes mecénások (Zichy János gr., Klebelsberg Kunó gr., Gaal Gaszton, Klaucz György dr.) adományaiból történnek. Ez az anyagi erőforrás azonban nem elegendő ahhoz, hogy a Székesfehérvári Osztály a trianoni diákság megnyomorított sorsából reánehezedő hányadon óhajtásához mérten enyhíthessen. Ezért közben a szeretet találékonyságával más módozatokhoz is fordult. Az 1925—26-ik esztendőben a város megértő lakossága körében