Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1931

— 8 — rundenden Oesamtbilde seines physikalischen Wissens befriedigt zu sehen.«') A tankönyvben helyes elkülöníteni a kinematikát a dinamikától, a tanításban sokkal kevésbbé.

2) A szisztematikus könyvvel nagyon jól összeegyeztethető a tanítás módszeressége. Nagyon zavarja és nehezíti azonban a tanítást a tankönyvnek másfajta módszere.

3) A tankönyv szerepe a tanításban feldolgozott anyagnak inkább csak exakt formában való összefoglalása.

4) Mindamellett túltömör ne legyen a könyv még az általános mechanikában sem! e) A könyv fogalmazása a mechanikában, főleg ennek általános részében legyen stereotíp. In necessariis unitas. Ez szolgálni fogja a gondolkozás oekonomiaját, kifejleszti a tanulók exakt gondolkozó és kifejező képességét. Itt talán szabad arra is gondolnunk, mily nagy gyakorlati haszna lehetne az exaktságnak a közéletben is: nem egy félreértésen alapuló vitát, pongyola törvényfogalmazást akadályozna meg. Különben is a mechanika általános része —• ha nem fogalmazzuk szétfolyóan — a logikus gondolkozás kifejlesztésének egyik legkiválóbb eszköze.

5) De volna még egy haszna a pontosságra szoktatásnak: a tanulók a fizikai méréseik eredményeit szabatosabban tudnák leírni. »...a főnehézséget a pontos gondolkozás, a gondolatok pontos megfogalmazása okozta«, írja Péch Aladár a tanulók önálló gyakorlataira vonatkozó tapasztalatairól.

0) »...tapasztalás szerint a tanulóknál a főnehézséget nem annyira a jó kísérletezés okozza, mint inkább a pontos gondolkozás, a gondolatoknak szabatos megfogalmazása^'

1) Hogy a színes, könnyed, eleven stílus is fejlődjék, erre alkalmat adhatnak a fizikának más részei, méginkább a többi tárgyak. Miért kellene ép az általános mechanikának is a színes stíluskészséget szolgálnia, mikor egész más a hivatása? Az exaktság csak eleinte nehéz a tanulóknak. Az sem nagy baj, ha kezdetben nem is értik egész világosan a precíz szövegű definitiokat és törvényeket: megértik majd később. Ha a kisgyermek mindig csak azt jegyezné meg, amit tökéletesen ért, sohasem tanulna meg beszélni. Az alapfogalmak a kezdők értelmében csak lassan nyernek teljes világosságot; a tömörebb fogalmazás gondolkozási gyakorlatnak sem megvetendő. Ha növendékeink a mechanika alapfogalmairól nem nyernek pontos képet, fizikai ismereteik mindig kháotikusak maradnak. A fizika többi részéből a középiskola elvégzése után is szerezhetnek sok értékes ismeretet, de a mechanikai biztos alapokat avassák már az iskolában tudásuk értékes fegyvereivé. f) A mechanika kevésszámú alapismereteit mindig precízen emlékezetben is kell tartaniok a tanulóknak. Aki irodalmi remekműveket akar olvasni, annak a betűk ismeretével volens nolens meg kell terhelnie memóriáját. Aki idegen nyelvek ezer előnyét szeretné élvezni, annak — nincs 1) A. Höfler szavai, idézve : F. P o s k e, i. m, p. 88—89. 2) F. Poske, i. m, p. 205. 3) »Denn es lassen sich wohl die Ergebnisse eines methodischen Unterríchtsganges leicht in eine systematische Lehrbuchform einordnen, nicht so leicht aber mit einem andersartigen methodischen Lehrgang in Einstimmigkeit bringen." F. P o s k e, i. m, p. 89. 4) >Das Lehrbuch soll vielmehr nur zusammenfassen und in exakter Form festhalten, was im Unterricht erarbeitet worden ist. « F. P o s k e, i. m, p. 88. 5) Ez a kevésszavúság a természettudományoknak logika fejlesztési szempontból nem hátrányuk, hanem inkább előnyük.« Nagy L. J., Előadások a fizikatanítás és tanárképzés köréből, p. 5. o) Péch A., i. cikk (Fiz. és Kém. Didakt. Lapok, I. évf. p. 26 27.) 7) Táje'koztató a köze'pisk. munkáltató fizikatanításhoz, 1931. p. 13.