Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1931

_ g _ hátra más — sok, sok szót és kifejezést kell betanulnia. Véletlenül kezembe került egy szülők számára írt kis francia didaktikai könyv, melynek írója egészen hasonló véleménynek ad kifejezést.

1) g) Az alapok annyira fontos megértését és emlékezetbe vésését elősegítő eszközök közül szeretném még e helyen kiemelni a történeti vonatkozások kihasználását. Nem annyira életrajzok olvastatására gondolok, hanem arra, hogy mily tanulságos az egyes törvényekkel kapcsolatban megemlíteni a régi téves vagy nem téves véleményeket (Aristoteles, Epicurus, Lucretius) és figyelmeztetni arra, hogy mily erőfeszítéssel, mily sok próbálgatással jöttek létre a ma szinte magától értetődőnek látszó ismeretek.

2) 1) Mint már említettem, helyesebbnek tartanám, ha a tankönyv a kinematikát a dinamikától lehetőleg elkülönítené. A tanításban természetesen nem volna megfelelő e két rész merev szétválasztása. De azért magában a könyvben sem kell az összes nevezetesebb mozgásokat tisztán kinematikailag részletesen letárgyalni. A kinematikában -- melyet sokan a matematika egy ágának tekintenek — különösen is óhajtandó a stereotíp fogalmazás. Sajnos, a szokásos kinematikai definitiok többnyire nemcsak nem következetes fogalmazásűak, hanem gyakran fizikailag vagy logikailag hibásak is. Az Utasítások

8) is kifogásolják az ilyen meghatározást: sebességnek nevezzük az út és idő hányadosát. De ez sem helyes: a sebesség az időegységben megtett úttal egyenlő.

4) A sebesség S

2 a mozgásban levő testnek egy tulajdonsága, melyet pl. akár C ^ kifejezéssel is jellemezhetnénk; persze az a legcélszerűbb/

1) A definitiok szövegének egyébként mégsem kell abszolút precíznek lennie, mert így sokszor nagyon nehézkes lenne! Az egyenletesen gyorsuló mozgást a szabadeséssel kapcsolatban taníthatjuk, de a tankönyv kinematikai részének e mozgást a maga általánosságában kell összefoglalnia, természetesen az Atwood ejtőgéppel vagy a lejtővel végezhető kísérlet leírása után. A sebesség képletével kapcsolatban megállapíthatjuk mindjárt a sebesség dimenzióját és egységét. A később szereplő egységeknél többnyire elég csak az egységet kiszámítani. A dimenziók és egységek jelzési módja nagyon különböző. A dimenzióra elég elterjedt a szögletes zárójel. Az egységet vagy semmi jellel nem tüntetik fel, vagy szintén szögletes zárójellel; némelyek 1) "... la méthode que nous proposons aussi bien pour la géométríe que pour l'algebre et pour l'aríthmétique ne sera efficacc qu' á une condition: c'est qu' on exige d'une fagon absolue que l'enfant sache par coeur et sans y changer un mot: 1° Les définitions; 2° Les énoncés de théorémes ; 3° Les régles.« *Les legons de physique et de chimie donneraient lieu exactement aux mentes indications. Nous ne nous attarderons pas á l'établir sur des exemples qui seraient la re'pe'tition de ceux que nous avons exposés en géométríe, en aríthmétique et en algébre.« R. Martin, Aprés la classe, 1929. p. 46—47. 2) Sok tanulságos példát találunk Dühring és Mach munkáiban. 3) Utasítások, 1928. p. 28. *) Még az egyébként pontos E. R i e c k e is így definiál: »Den Weg, den er (sc. der Punkt) in der Zeiteinheit zuriicklegt, nennen wir seine Oeschwindigkeit.« (Lehrbuch der Physik, H923. p. 15.) s) E. Qehrcke, Physik und Erkenntnistheorie. 1921. p. 89-90. II.