Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1931

a) A fizika egyéb ágaiból könnyebben lehet — időhiány miatt kell is egyes részeket kihagyni, az általános mechanika rövidítése mindig nagyon meggondolandó. Az alapfogalmak oly szerepet visznek a tudományokban, mint a nyelvekben a betűk és a nélkülözhetetlen szavak. Az épület felépítménye kibírja a kimetszéseket, az alapok legyenek megingathatatlanul szilárdak és hézagtalanok. b) A matematikának sokkal nagyobb jelentősége van itt, mint a többi részekben.

1) Matematika nélkül a mechanika felirat nélküli néma film. A matematika önmagában szinte anyagtalan forma, némelyek szerint nem is tudomány, hanem egy roppant nehéz (értve a felsőbb matematikára) szellemi virtuozitás. Lehet, hogy ez így van; abban a túlzó mondásban azonban mindenkép van némi igazság, hogy a többi tudományokban annyi a tudomány, amennyi matematika van bennük. Egyébként az a kérdés, hogy mi fontosabb a mechanikában: kísérlet vagy matematika, körülbelül ehhez hangzik hasonlóan: mit nélkülözhet az ember kevésbbé: a táplálékot vagy a levegőt. A kísérletezés első mestere, Galilei, bizonyára nem volt elfogult a matematika javára és mégis hangoztatja a ferde hajítással kapcsolatban — a matematikai levezetés meggyőző erejét.

2) c) Az általános mechanika tanulmányában a tanulók öntevékenységének minden heurisztikus módszer mellett is kisebb tér jut, mint egyebütt. Az alapigazságok hősi felfedezői által megtett utat a tanulókkal nem ismételtethetjük meg.

3) Ezenkívül a tanulók jórészt nem bírnak Galilei felfedező szellemével, hozzá ők nem állhatnak meg a szabadesésnél... Ezért a kísérletekkel, gondolatkísérletekkel és öntevékenységgel támogatott magyarázat után közölni kell a tanulókkal a mechanikai alapismereteket megállapodott formájukban, amiként a kézművesek is készen kapják az ő szerszámaikat. Az elődök nagy fáradtsággal összegyűjtött szellemi kincseinek vállán kell az űj nemzedéknek feljebb és feljebb emelkednie. 'Oh, hogy szövődik rész egészbe! Hogy adják föl- és lemenet, Mennybéli erők kézről kézre Az arany merő-vedreket!« Goethé. d) A többi résznél a tankönyvben is nagyobb könnyedséget lehet és kell is megengedni, e részben a könyv legyen szisztematikus. »Wie immer der Schiller zu den Einzelfahrungen gekommen ist — am besten durcli eigenes Beobachten und Experimentieren —, so bleibt es doch sein gutes Recht, schliesslich auch sein logisches Bediirfnis nach einem nicht nur aus solclien Einzelkenntnissen bestehenden, sondern allmahlich sich zu einem Ganzén 1) »/t matematika annak a nyelvnek a grammatikája, amelyen a természet beszél. Tehát a matematikát használni kell, mert ez a legrövidebb, legcélszerűbb és a legkevésbbé félreérthető beszéd.*. Utasítások, 1928. p. 28. 2) lErstaunlich und entziickend ist die Macht zwingender Beweise, wie es alléin die mathematischen sind. Ich kannte schon nach Aussage der Bombenwerfer die Tatsache, dass von allén Kánonén — oder Mörserschiissen die unter einem halben Rechten abgeschossene Kugel am weitesten fiiege... Aber das Verstiindnis des inneren Zusammenhanges wiegt unendlich viel mehr a/s die einfache Versicheriing anderer, und selbst mehr als der haufig wiederholte Versnek. < Idézve: F. P o s k e, i. m, p. 220. 3) Utasítások, 1928. p. 33.