Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1931

4 hazánk mezőgazdasági viszonyait. Behívja tehát őket és gyors egymásutánban öt apátsági területet jelöl ki számukra, köztük a zircit is, melynek szerzetesei épen hét és fél évszázaddal ezelőtt — a leghíresebb atyaapátságból, Clara Vallisból (Clairvaux) jöttek. így lett Zirc »Nova Claravallis«. Az alapítás korszakából kevés emlék maradt ránk. Mindössze: az Imre király idejében elkészült templom feliratos köve; egy, a mai templom közelében Szent Imre herceg szobrát tartó, hatásos pillérköteg; néhány faragványos kő és az első egyház s monostor alaprészletei. De fennmaradt az alakító és építő munka folytonossága, amely nemcsak Zircet, hanem környékét is kultúrterületté változtatta. Az eredmény szembeszökően jelentkezett. A gazdasági élet, az anyagi jólét emelkedett, az ízlés finomult, a szellemi műveltség terjeszkedett, az erkölcsi erők izmosodtak, a józan életberendezés és a szorgalmas munka eszményképeket állított. A magyar századok sorsváltozásai Zircen is átviharzottak. A tatárjárás, a török háborúskodás, a belső viszályok veszedelmét a zirci apátság sem kerülhette el. Elernyedés, hanyatlás következett. A mohácsi csatavesztést követő politikai alakulás az apátságot előbb egyházi és világi uraknak szolgáltatta ki, majd ausztriai ciszterci apátságok kezére juttatta. A 17. század közepén Lilienfeldhez, végén Heinrichauhoz került. A heinrichauiak visszaszerezték a birtokokat és rendbe hozták. Szántókat, réteket, gyümölcsösöket, kerteket, halastavakat varázsoltak a pusztuló területekre — jórészt Heinrichauból és vidékéről idecsalogatott németajkú telepesek segítségével. A heinrichauiak rakták le a mai kolostor és templom alapkövét is. A zirci apátság magyar szerzetesei azonban nem igen tudtak megbékélni az idegen igazgatással. Hangoztatni kezdték az elválasztás szükségességét, amelyet a nemzeti szellem ébredése mindjobban erősített. Végre is I. Ferenc király bölcs belátással úgy oldotta meg a dolgot, hogy 1814-ben Dréta Antalt, Pilis és Pásztó apátját nevezte ki zirci apáttá, ami egyet jelentett a függetlenítéssel. A szabadulás az apátságot új feladatok mezejére szólította. A zirciek a magyar haza érdekében a közoktatáshoz állottak és vállalták a székesfehérvári s pécsi gimnáziumok ellátását és fenntartását. A régi hivatás helyébe a kor viszonyainak és követelményeinek megfelelő, a tanítórendi hivatás lépett. A zirci apátság alapításának 750-ik fordulóján áldjuk az isteni Gondviselést, hogy hazánkba is elvezérelte a ciszterciek nemzetnevelő és nemzetemelő munkásságát, és emlékezzünk hálás kegyelettel a nagykirályról, aki a királyi város közelében megnyitotta a Dunántúl nagyjelentőségű művelődési központját s akinek új életre fordult alkotásából jöttek városunk szellemi munkásai.