Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1931

5 A mechanika általános részének tanítása a középiskolában. Ad augusta per angusta. Összhang tudomány és élet, tudomány és tudomány között: itt lenn évezredek álma, messze, messze cél, ott fenn — öröktől fogva megvalósított valóság. Ez összhang hófehér, tündöklő magaslatán változatlan erkölcsi ideák Idahegy-fái nyúlnak ég felé — túl minden tudományon. Erkölcsi törvények isteni pecséttel éltetnek, irányítanak életet, tudományt; az ő napsugár-ragyogásuktól elfordultan héroszi munka és civilizáció, sőt egész emberi Létünk is csak önmagát ámító, leplezett bellum omnium. S a tudományok? Sötét, hideg ország, könyvhalom, »csak köd a mennyei sugárra«. A tudás továbbadása, önállóságra nevelés? Fegyverszállítás önzésnek, bűnnek, törtetésnek: ellenségnek. * Tudomány és tanítás egyetlen lehető céljáról soha el nem feledkezve közeledjünk feléje új és újabb utakon: tanuljunk, tanítsunk szebbet, igazabbat, jobbat; kemény munkával, nem játszva; folyton tökéletesebb módon és eszközökkel. I. Egyre erősödik a kívánság, vajha tanulóink jobban meg tudnák érteni és jegyezni a foníosabb fizikai törvényeket és elméleteket, nagyobb mértékben érvényesülne a fizika gondolkozásképző ereje,

1) a különösebb hajlammal bírókban pedig kifejlődnék a kutatás vágya és tehetsége. E célok elérésére különféle eszközök kínálkoznak: fizikai gyakorlatok és munkáltató órák, fizikai olvasókönyv, tananyagrevizió. A tanulók önálló mérő és egyéb kísérleteire igen nagy szerep vár a közel jövőben. »Csakis az ilyen cselekvő tanulás önt belénk önbizalmat, nevel felelősségérzésre, fejteti ki személyiségünk önállóságát s a bennünk rejlő sajátos erőket.« (Kornis Gyula). De lehetőleg ne legyenek agyakorlatok egyoldalúak vagy sablonosak. Nagy túlzás volna ugyan Hahn ismert kitűnő könyvét Kerschensteinerrel Kochbuch-hoz hasonlítani,

2) de igen helyesen hangsúlyozza Péch Aladár, hogy a tanulóknak a kísérletek berendezésében 1) A fizika logikáját a matematika logikája nem teszi feleslegessé. V. ö. A. H ö f 1 e r, Die humanistischen Aufgaben des physikalischen Unterrichtes, 1904. p. 7. 2) Q. Kerschensteiner, Wesen und Wert des naturwissenschaftlichen Unterrichtes, 1914. 111.