Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1931

33 — 3. A vallásos és hazafias nevelés. A vallásos nevelésnek fő eszközlője a hittanár volt, aki ifjúságunk vallási ismereteit nagy buzgalommal iparkodott elmélyíteni és megszilárdítani. Az ifjúság pasztorációjában a tanári kar minden tagja részt vett. Ezt a célt mozdította elő az iskola vallásos jellege, a tanárok jó példája, a vallási vonatkozások kidomborítása a tantárgyak előadása közben, amellyel a tanárok elég sokszor éltek is. Az iskola vallásos jellegével együtt járt a tanév kezdetének és végének vallási aktusa, a vasár- és ünnepnapi sz. misék, exhortációk és a tanév elejétől nov. 2-ig s április 25-től az év végéig kötelező mindennapi sz. mise-hallgatás. A nem előírt napokon is számos tanulónk látogatta a sz. misét. A tanórákat imával kezdtük és végeztük. A közös imákat ilyenkor mindig a Magyar Hiszekegy elmondása zárta be. Az intézet tanárai, tanulói, jótevői és a Ciszt. Diákszövetség székesfehérvári osztályának elhúnyt tagjaiért az igazgató mondott gyászmiséket október hó folyamán. Okt. 6-án, nov. 5-én, sz. Imre-napján, márc. 15-én s a Kormányzó Őfőméltóságának nevenapján hiv. ünnepi misén vettek részt ifjaink. Intézetünk kegyúrának nevenapját a hála és szeretet ünnepévé tettük s szent misét ajánlottunk fel életéért és egészségéért. Növendékeink 5-ször közös, ezenkívül vasárnaponként s a hó első péntekén több százan saját buzgóságból külön szent gyónást és áldozást végeztek. Sz. Egyházunk nagy nevelő eszközét, a sz. gyakorlatokat használtuk fel ifjaink vallásos lelkének megszilárdítására, márc. 17—19-én, amikor ftdő Ebner Jenő, lazarista atya árasztotta tanulóinkra a léleknemesítés gyönyörű programmját közvetlen s az ifjú és gyermek lelkét ismerő sz. beszédeivel. A tanári testület lelki gyakorlatait P. Molnár Arkangyal dr. tartotta február 12—14. napjain. A Mária-kongregáció működését külön ismertetjük. A »Zászlónk« 92 pld.-ban járt intézetünbe. A hazafias érzés ápolását a nemzeti ünnepi előadások, önképzőkör, cserkészet, zászlóünnepség, az intézet- és általában a hősi halottak emlékének kegyeletes megülése segítették elő. Minthogy csak az erkölcsileg jellemes ember tud megállani az élet minden bajában, s csak az ilyen emberekre számíthatunk szegény hazánk mai balsorsának jobbra fordításában, azért minden törekvésünk a következetes, független, állhatatos jellemek kialakítása volt, s ideálunk, hogy az iskolából kikerült fiaink első sorban a maguk erejére támaszkodjanak s hitükért és hazájukért minden áldozatra készek legyenek. 4. A testi nevelés. A szellemi munka sokszor jobban előveszi az emberi szervezetet, mint a testi megerőltetés. A szellemi munka bírása végett is kell tehát a testet edzeni. Ennek tudatában a leggondosabban ápoltuk tanulóink egészségét és fejlesztettük erejét. A testnevelés szolgálatában a cserkészet, a kirándulások, a sport-kör és rendes tornázás a leghathatósabban működtek közre. Ezekről külön pont alatt szólunk. 5. Egészségi állapot. A tanárok és tanulók egészségi állapota az idei nagy influenza-járvány miatt nem volt kedvező. Egyik tanár 3 hónapot, mások 1 -2 hetet voltak kénytelenek mulasztani influenza miatt. Az iskolából 150-en felül is hiányoztak tanulók; ezért a város polgármestere az egészségügyi bizottság javaslatára, 10 napra bezárta a mi iskolánkat is. Egy tanuló csúcshurut gyanú és testi gyengeség miatt a sz-gotthárdi iskolaszanatóriumban volt Va évig, ahonnan meggyógyulva tért vissza. Minden alkalmat megragadtunk, hogy az egészséget ápoljuk. Vannak egészségi szabályaink, gondosan ellenőriztük a szellőztetést, tisztogatást, alkohol ellen küzdöttünk. Az iskolaorvos a városi fogorvosokkal egyetemben megvizsgálta összes tanulóink fogazatát és rendszeres kezelésben részesítette ez irányban, de más betegségek