Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1931

y Forgó mozgásnál általában különkülön kell kiszámítanunk a munka NX egyes igen kicsi (elemi) részeit; az \ egész munka ezen kis részek összege. I d L = f cos 9 . r d* = f 1 . da = D . d* [ ] = az erő karja = a forgásközéppontból az erő egyenesére bocsátott merőleges ahol D = f.| = forgató nyomaték (vektor!) = erő X a karjával Ha a forgató nyomaték a forgásszög függvénye, akkor L = J~ D d* c) A munkasiker nagyságát az 1 mp alatt végzett munkával mérjük, eff = Lo — L, A L ta — tx A t 3) Szabad mozgások, a) Szabadesés, b) Függőleges lefelé hajítás. c) Függőleges felfelé hajítás, d) Vízszintes hajítás, e) Ferde hajítás. 4) Kényszermozgások, a) Lejtőn mozgás, b) Egyenletes körmozgás. c) Centralis mozgás, d) Rezgő mozgás, e) Lengő mozgás. 5) Energia. a) Energiának nevezzük valamely test (erővonal) v. rendszer munkavégzésre való képességét, munkakészletét. A mechanikai energiának 2 fajtája van: kinetikai (mozgási) és potentialis (helyzeti) energia. Kinetikai energiája van a mozgó testeknek, pl. a rohanó puskagolyónak, az áramló víztömegnek, a szélnek. Potentialis energiája van a deformált testeknek, pl. az összenyomott rugónak, a széthúzott gumiszalagnak, a megnyújtott erővonalaknak. A Földből és valamely testből álló rendszer gravitatios potentialis energiája a megnyújtott gravitatios erővonalak energiájának tekinthető. b) Az energia kétfélekép mérhető: vagy azzal a munkával, melyet az energiával bíró test saját energiájának elvesztéséig végezhet, vagy az energiát létrehozó munka által. (Sokszor csak az energia változását tudjuk meghatározni.) I. A kinetikai energia kiszámítása a függőleges felfelé hajítás alapján: A V sebesL V

2 séggel függőlegesen felhajított m tömegű test n = magasságra emelkedik sebessé-