Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1931

22 gének elvesztéséig és ezenközben a reáható mg erő reactiojaként a gravitatios erővonalakat f = mg erővel nyújtja, tehát fh = mg = munkát végez kinetikai energiájának elvesztéséig, ennélfogva az m tömegű V sebességű test kinetikai energiája : II. A gravitatios potentialis energia kiszámítása a belőle nyerhető munka alapján: Az m tömegű h magasságban levő testből és a Földből álló rendszernek (illetőleg a köztük levő gravitatios erővonalaknak) potentialis energiája: mert az m tömegnek h magasságból a Földre esése közben a gravit. erők f. S = mg . h munkát végeznek. (Pontosabban véve az mgh csak a pot. energia változása.) III. Az összenyomott rúgó rugalmassági potentialis energiájának kiszámítása: Az összenyomott rúgó rugalmassági ereje a deformatio kisebbedésekor ezzel arányosan csökken, ezért az S hosszúsággal összenyomott f rugalmassági erejű rúgó rugalmassági potentialis f energiája, a közepes ~ erőt véve számításba: Ugyanezen eredményekre jutunk, ha az energiákat a létrejövésükhöz szükséges munkából számítjuk ki. Megjegyzendő, hogy a gyorsító erő munkája kinetikai energiává, a deformáló (ellenállást legyőző) erő munkája potentialis energiává halmozódik fel. c) Tulajdonkép energia sem nem keletkezik, sem nem vész el, hanem átalakul. A kinetikai energia potentialis energiává (v. más kin. energiává), a potentialis energia kinetikai energiává (v. más pot. energiává) alakulhat, de zárt mechanikai rendszerben a mechanikai energia mennyisége nem változik. Ebben áll a mechanikai energia megmaradásának elve. A mech. energia megmaradása az m tömegből és a földből álló rendszer esetén: Ep = mgh Ep = 2 fs E

k -f E

p = + mg. h = mgh l Uj* \i Ek -f- E

p = m. 2g x ~ 2 mg (h - - x) = mgh 7TT777777777777777, v -17. í E

k + Ep = + mg. 0 = mgh