Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1931

— 20 2) Erő, munka, munkasiker. a) Erőnek nevezzük a mozgásmennyiség megváltozásának okát. Az erő nagyságát (kinetikailag) a mozgatott tömegnek és a gyorsulásnak szorzatával mérjük. Ugyanis Newton II. törvénye [ mv

2 — mv! = Kf (t

2 — tt)] értelmében , 1 mv

2 - mv, ^ v

2 — v. f = -j

T —f-—7 = Cm -f—7 =Cma K. t

2 — ti t

2 —ti Legyen C=l, akkor f ma azaz röviden: erő = tömeg X gyorsulás A C-nek 1-gyel való egyenlővé tétele annyit jelent, hogy erőegységül azt az erőt választjuk, mely egységnyi tömeget egységnyi gyorsulású mozgásban tart. fm = mozgató erő fr = ellenálló (v. akadályozó) erő fn ----- normális menti erő ) j anyagi pontra v. merev test ! u. a. pontjára ható erők. fm fr = ft — tangentialis (gyorsító) erő Ha | fm | — | fr |, akkor f

m = ellenállást egyensúlyozó (legyőző) erő. fd — deformáló erő ) j rug. testre ható erők. fe = rugalmassági erő | Állandó deformatio esetén ezen erők neve : deformatiot fenntartó erők. A súlyerő (súly) képlete: P = mg, ahol a g a légüres térben való szabadesés gyorsulása. Minthogy a g a Föld ugyanazon helyén konstans, azért r> r. ml Pl P, = m, g és P

2 = m

2 g tehát = p m

2 i 2 azaz: a tömegek aránya egyenlő a súlyok arányával. b) Valamely erő munkáját oly szorzattal mérjük, melynek egyik tényezője az erő, a másik az erő támadópontja útjának az erő irányára való vetülete. Egyenesvonalú út esetén, ha <p az erő és az út közti szög: L f . SCOS? = fcos? . s = f

m . s azaz a munka egyenlő az erő mozgató komponensének és az útnak szorzatával. Ha <p == 0, akkor L = f . S azaz röviden : munka = erő X út