Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1931

— 13 — Az újabb mechanika szellemének megfelelően, mely a quantumállapotot és a hullámállapotot összeegyezteti, továbbá az anyagot is energiának fogja fel, talán szabad az erővonalakat (s az elektromágneses hullámokat) valami anyaginak tekinteni. Ezt elfogadva, a távolba ható erőket a deformált erővonalak rugalmassági ereje gyanánt foghatjuk fel, így a gravitatios erőt is. Sok — nem annyira fizikai, mint inkább logikai és didaktikai - zavart okoz a centrifugális erő. Némelyek összekeverik a körmozgást végző test tehetetlenségével s röpítő erőnek nevezik. Az egyik hiba tehát az, hogy a tehetetlenséget erőnek veszik, a másik pedig az, hogy megfeledkeznek arról, hogy a centrifugális erő a középpontra hat (a zsineg közvetítésével), illetve a körpálya falára. Nem a centrifugális erő röpíti le a sarat a kerékről, hanem az anyagnak sebességét irány és nagyság szerint megtartani akaró tétlensége. Hasonlókép értelmezendők az úgynevezett centrifugális géppel végezhető kísérletek is. Vannak szerzők, akik figyelmeztetnek a centrifugális erő téves értelmezésére. így Chwolson is: die Zentrifugalkraft »wirkt somit auf die Schnur, nicht aber auf den Körper, wie bisweilen falschlich gesagt wird«.

x) Hasonlókép ír Dressel is.

2) A g-nek a Föld forgása okozta módosulását feltüntető ábrát szempontunkból helyesen rajzoltnak Röiti könyvében találtam.

3) 4) Munka és energia. Talán helyesebb volna az energia (kinetikai energia) fogalmáról térni át a munkára. Chwolson is így tesz. A kinetikai energia (eleven erő) definitioja különben is — mint tudjuk — korábbi eredetű a munkáénál. Másrészt azonban a munka a közönséges élet számára ismeretesebb, mint az energia. Nehézség itt is van: a tanulók inkább az erőnek és időnek szorzatát volnának hajlandók munkamértékül elfogadni. Különböző tapasztalatokra hivatkozva megállapítjuk a munka mai fizikai definitioját

4) azzal a megjegyzéssel, hogy ez a fogalom — mint általában a többi fiz. fogalmak — a mindennapi életből kiindulva sok fizikai tapasztalat és eszmélkedés után lett oly fizikai mennyiséggé, mely mind a természet mélyebb megértésében, mind a technika világában hasznos eszköznek bizonyult.

5) A munka és energia tárgyalásánál is egyöntetű és pontosan értelmezett terminus technikusokat használjunk. A mozgató erő munkáját, mely pozitív, mozgató munkának, az ellenálló erő munkáját, mely negatív, ellenálló munkának is nevezik. A távolbaható erőket — mint említettem — az erővonalak rugalmassági ereje gyanánt foghatjuk fel. Ennek megfelelően a gravitatios potentialis energiát legalább didaktikai szempontból a megnyújtott gravitatios erővonalak rugalmassági energiájának tekinthetjük; így az energiáról értelmünk számára bár korántsem kielégítő, de ideiglenesen elfogadható, munka1) O. D. Chwolson, Lehrbuch der Physik, 1902. 1. p. 96. 2) »Dasjenige, ivas den Körper vom Zentram fortzubcwegen sucht, isi nicht eine Kraft, welche infolge der zentripetalen Einwirkung neu entsteht, sondern es ist nur die schon vorhandene tangential gerichtete Geschwindigkeit des Umlaufskörpers.« »Es ist ferner verkehrt, zu sagen: Zentrípetalkraft und Zentrijugalkraft haltén sich beziiglich des Umlaufskörpers das Oleichgewicht, so dass er deshaib vom Zent rum sich nicht entferne.i. L. Dressel S. J., i. m, p. 108, 109. 3) A. Röiti, A fizika elemei (ford. Czógler A.), 1895. I. p. 118. 4 Külön kérdés az izomerő munkájának magyarázása súlykitartásnál, súlynak lefelé vitelénél. 5) Descartesnál még az mv viszi az mvz/2 szerepét, ez esetben fs-nek ft felelne meg. V. ö. E. G e h r c k e, i. m, p. 97 - 98. — Véglegesen lezártaknak természetesen mai fizikai fogalmaink sem mondhatók, hisz annyi régi és új rejtély mered felénk!