Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1924

- 35 Csak a török uralom alól való felszabadulás után kezdődhetett meg a nagy újjáépítő munka, melynek egyik jelentős mozzanata volt a fehérvári gimnázium megalapítása. Csak III. Károly uralkodása alatt 1724-ben alakulhatott meg véglegesen a székesfehérvári gimnázium. Más nemzeteket is ért a trianoni békéhez hasonló csapás. Poroszországot az 1806-ban vívott jénai és auerstádti győzelmek után a tilsiti békére kényszerítették. Akkor is korlátozták, hogy Poroszország mekkora hadsereget tarthat, de Poroszországnak volt Humboldt Vilmosa, aki azt mondotta, hogy a kulturális erő fejlesztésével a csapást ki lehet heverni és ezért megalapította a berlini egyetemet. Amikor azt hallom a magyar közéletben, hogy sok nekünk a négy egyetem, erre csak azzal válaszolhatok, ha Humboldt egyetemalapítással kezdte meg Poroszország újjáépítését, akkor mi semmiesetre sem kezdhetjük Magyarország újjáépítését egyetemrombolással. A mi kulturális küzdelmünkben nagy mozzanat volt a fehérvári gimnázium megalapítása. Nézzük csak a fehérvári cisztercita templom alkotásait, ha ösztönzést akarunk meríteni a magyar kulturális újjáépítéshez. Itt csodálhatjuk Sambach Gáspár szép freskóit, melyek a templom falait díszítik. Itt láthatjuk azután a Mária Terézia korabeli öltönyben egy magyar úriasszony képét. Ez a magyar úriasszony Amadé Antal báróné, aki százezer forinttal járult hozzá annakidején az építkezés költségéhez. Itt láthatjuk Vánossy Antal arcképét, aki fiatal korában zajos életet élt, de még jókor visszatért Krisztushoz és a Jézus rendjébe lépve, egész vagyonát, úgy mondják többet, mint százezer forintot adott a rendnek, és nemcsak pénzével, de szellemi erejével is hozzájárult a rend munkájához. Sohasem felejtem el azt a benyomást — mondja Klebelsberg Kunó gróf — amiben akkor volt részem, amikor először léptem át a székesfehérvári ciszterciták küszöbét. Amikor Gerlach Benjámin, cisztercita gimnáziumi igazgató, édesanyám kezéből átvett engem, bevezetett a templomba és azt mondotta: »Fiam, mielőtt a tanítványunk lennél, mondjál el az oltár előtt egy Miatyánkot.« Akkor önkéntelenül megéreztem lelkemben, a gyermek lelkében a genius loci-t, a hely géniuszát, amely ezt az ódon épületet áthatja. A Jezsuita-rend székesfehérvári működése után jöttek a pálosok, majd a nagy fordulat 1813-ban állott be, amikor a cisztercita-rend vette át a székesfehérvári gimnázium vezetését. Sok kiváló embert adott ettől kezdve a székesfehérvári cisztercita gimnázium Magyarországnak. A történetírás azonban néha nagy zavarban van, mert az agitatórikus erővel felruházott emberek tettei inkább ismeretesek, mint a csendesen alkotó konstruktív emberek tettei. így például Ürményi Józsefet, a magyar állami tanügy megalapítóját valósággal ki kellett ásni a feledékenységből, pedig ha Ürményi meg nem veti az alapját a Ratio Educationis-nak, akkor a magyar kultúra nem fejlődhetett volna tovább, az ő alapvetése nélkül Széchenyi sem tudja megcsi3*