Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1924

- 36 ­nálni a magyar újjáéledést. Mi, cisztercita tanítványok büszkén látunk Ürményi mellett még egy embert, Dréta Antal apátot. Ő a rend második megala­pítója Magyarországon. Azután, hogy a cisztercita rend átvette a fehérvári gimnáziumot, Vörösmarty Mihállyal megindul a nagy tanítványok sora. Ezeknek a nagy tanítványoknak az emlékét hálás kegyelettel kell ápolni, mert szükség van a tradíciókra. Tradíciók nélkül minden nemzet a lejtőre kerül. Igaza volt Békefi Rémig zirci apátnak, amikor azt mondotta, hogy Magyarországon egyik rend sem tudta olyan erővel összekapcsolni a nemzeti érzést a vallásos érzéssel, mint épen a cisztercita rend. Nemcsak a természeti erők maradnak fenn, hanem az erkölcsi erők is. Azt hiszem, az erkölcsi erők fennmaradásának is van egy törvénye, melyet talán minden vonatkozásában még nem ismerünk, de hatását lehetetlen meg nem éreznünk. Azt hiszem, nagyon sokan vannak itt a teremben, akik a cotangens tételt már nem tudják levezetni, a görög aoristost nem tudják elragozni, de a feledékenység morzsoló ereje semmit sem vett el bennük abból az erkölcsi útravalóból, amit cisztercita nevelőiktől kaptak. Amikor így végigtekintünk két évszázad dicsőséges múltján, foglal­koznunk kell a jelennel és a harmadik évszázad eshetőségeivel is. Különböző útaimon az országban majdnem mindenütt panasz csordul ki a lelkekből. Különösen a magyar értelmiség, a páratlan anyagi gondok között vergődő magyar intelligencia sorából sokszor hallom a panaszt, uram, nem bírjuk már soká. Én azt hiszem, az a baj, hogy politikai Messiás­várás vett erőt a lelkeken, a nemzeten. Valami csodaszert, valami balzsamot várnak a nemzet számára. Azt remélik, hogy valami csodás segítséggel ki tudunk emelkedni ezekből a bajokból. Mindenre csak egyet válaszolhatok. A mi sebeinknek nincsen balzsama, nem segíthet rajtunk semmi cso­daszer. Mások sem segíthetnek rajtunk, csak magunk segíthetünk magun­kon. A mai helyzetünkben pedig csak munkával segíthetünk magunkon. Ez az a csodaszer, ha csodaszernek nevezhetjük, amely megment bennünket. A munka terén a gyermekdiák munkája úgy viszonylik a felnőtt munkájához, ahogy a bimbó viszonylik a rózsához. Nem túlozok, amikor azt mondom, hogy a kis első gimnázista, amikor a maga grammatikáját tanulja, épp úgy közreműködik Magyarország rekonstrukcióján, mint az a miniszter, aki a törvényjavaslatát írja. A tudás erejével kell meghatványoznunk a nemzet erőit. A török idők után ezt a gimnáziumot alapították, hogy a tudás fegy­verét adják a nemzet rekonstrukciójához. Most megint egy nagy újjáépí­tésre van szükség, hogy megvalósulhassanak azok az álmok, melyekről én, mint aktív miniszter nem beszélhetek, de amelyek olyan álmok, melyekről nem is kell beszélnem. Ezeket az álmokat minden jó magyar ember álmodja. Álmosról mondják, hogy nem tudott bejönni Magyarország földjére. A Kár­pátok csúcsáig jött csak el, szétnézett, meglátta az új hazát és ott meghalt. A fiának, Árpádnak volt megadva, hogy az új hazába bevezesse a nemzetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom