Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

37 A memorándumban igen sok az érdekesség. A bevezető sorokban ez áll: »A célt a célnak megfelelő eszközök nélkül elérni lehetetlenA tanodai épület helyes és célszerű beosztása igen szükséges eszköz, hogy abban a nagy cél: a tanuló ifjúság oktatása és nevelése kellően eszközöltethessék.® Ezután egész részletességgel elsorolja az épület hiányait, hibáit (szük termek; táblát látható helyen felállítani, térképeket felfüggeszteni lehetetlenség; a nyári hőség tűrhetetlen; a szentbeszédek alatt kis teremben szoronganak), vázolja, hogy milyennek kell lenni egy modern, tanügyi, higiénikus szempontok szerint készített épületnek és meggyőző erővel sürgeti az átalakítást, illetve újjáépítést. A végső sorokban ez olvasható: »Tekintve a hazai ifjúság oktatásának és nevelésének tovább már háttérbe nem szorítható érdekeit; tekintve azt is, hogy ha a Rend magától nem siet cselekedni, ami előbb és önkényt téve dicséretére válnék s bizonyára a haza elismerésével is találkoznék, utóbb ugyanazt kevesebb vagy tán semmi elismeréssel, kényszerűségből kellene tennie; tekintve azt, hogy amit mi, a Rend érdekeit tartva szem előtt, nyílt szívvel kifejezünk, az a közönségnek is közóhajtása.« Ezen feliratot 1868. febr. 5-én olvasták fel a tanári gyűlésen és minden észrevétel nélkül elfogadták.

1) A zirczi apát a kérelmet »annál kedvesebb érzülettel fogadta, miután • az abban kifejtett érvektől ő is teljesen át volt hatva.« Ő is a gimnázium épületének átalakítását, illetve alapos újjáépítését csak idő kérdésének tekintette, de a szükségtelen költségek kikerülése végett addig akart várakozni, míg a kormány az új tanrendszert végképen megállapítja; ettől függött a főgimnáziumnak líceummá emelése, vagy hat osztályú gimnáziummá való leszállítása. Midőn az 1873. év folyamán Trefort Ágoston vall. és közokt. miniszter körútja alkalmával a székesfehérvári főgimnáziumot megvizsgálta, a szertárakat, a gyűjteményes felszerelést teljesen rendben, megfelelőnek találta^ de az épület helyiségeit kifogásolta. Ezek »nem olyanok, aminőket a tanügy jelen állása és érdeke szükségképen követel« — írja a zirczi apátnak 1873. okt. 24-én. Kéri az apátot, hogy a bajon a lehető legrövidebb idő alatt segítsen és ezáltal a főgimnáziumot a hasonnemü intézetek között az elsők sorába emelje.

2) Az új épület megépítése ezzel a megoldás stádiumába jutott. Gerlach Benjámin igazgató már 1874. jan. 2-án örömmel adhatta a tanári kar tudomására, hogy az intézeti kegyúr az iskolai épület átalakítását elhatározta. Az igazgató gyorsan megkészíttette a tervrajzot, a várost pedig az építési engedélyért megkereste. Az engedélyt 1874. ápr. 25-én megadták oly kikötéssel, hogy az épület homlokzatán tervezett díszítési kiszökelések az utca szűk volta miatt 6 hüvelyket meg nem haladhatnak. Tekintve a 1) Zirczi Ívtár. C. 3708. 2) Zirczi Ívtár. C. 3883.