Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

— 194 Irodalmi munkássága: 1. Örömdal, melyet . . . Rezutsek Antal zirczi apát tiszteletére fényes méltóságábai ünnepélyes beiktatásakor nyújtanak a székesfehérvári zircz-ciszterciek bőjtelő hava 10. napján 1859. — 2. Örömdal, melyet . .. Farkas Ferenc . . . székesf. székesegyház nagyprépostja . .. aranymiséje ünnepélyére nyújt a székesf. közönség tavaszelő 19-én 1859. —3. Egyházi beszéd, melyet . . . Farkas Ferenc . . . székesf. székesegyház nagyprépostja .. . aranymiséje ünnepélyére szerkesztett és a székesf. papnöveldei egyházban előadott Lóskay Benedek . . . Böjt hava 19-én 1859. — Irt még több alkalmi költeményt, egyházi beszédet, magyar irodalmi tételt, irodalomtörténetet, de pécsi és egri tanárkodása idejében. Madarász Flórís dr. Született Nádasdladányban (Fejérvm.) 1872-ben. Középiskoláinak egy részét itt végezte. Felszentelése (1895) után azonnal ide került (1895-8.). Bölcsészetdoktor. Irodalmi működése: 1. Antropológiai tanulmányokat közölt a Székesf. Hírlapban. 1S96/7. — 2. Pallér Kelemen. Nekrológ. (Fejérm. N. 1897.) — Széleskörű irodalmi munkássága, amely a magyar irodalomban nagy értéket képvisel, 1904-ben indult meg nagyobb erővel. Madarász Mihály. Született 1831-ben Veszkényben (Sopronvm.). Pappá szentelték 1855-ben. Négy évig volt itt (1857 61.). — Meghalt 1871-ben Zirczen. Magdics Gáspár. Született Ráczkevén 1866-ban. Középiskoláit Székesfehérvárott kezdte (I—VI.). Felszentelése 1891-ben történt. Két éve került ide (1912-14.). Mangin Károly. Született 1794-ben Kalocsán. Mint klerikus tanár tanított itt egy évig (1817—18.); utána felszentelték (1818). Később pécsi igazgató lett és a pécsi püspöki líceumban a statisztika tanára. — Meghalt 1839-ben Székesfehérvárott. — Latin költeményeit főleg pécsi működése idején készítette. Marosi Arnold. Született Szilsárkányban (Sopronvm.) 1873-ban. Felszentelték 1896-ban. Tanárkodását itt kezdte (1897—8.); majd ismét visszakerült (1909—14.). Tanári oklevelét első ittléte alkalmával szerezte. A főgimnázium természetrajzi szertárát fényesen elrendezte és fejlesztette. Másodízben Pécsről jött, ahol a Pécs-baranyamegyei Múzeumnak volt az igazgatója s mint e téren szakember itt is mindjárt az első évben hozzáfogott a Fejérmegyei és Székesfehérvári Múzeum-egyesület megalapításához. Ezen egyesület a Székesf. Tört. és Régészeti egyletből alakult át Székesfehérvár vezető egyéniségeinek közreműködésével (1910. márc. 7.). Az alakuló közgyűlésen (ápr. 14.) Marosi Arnoldot választották igazgatóvá, aki azóta fáradságot nem ismerő szorgalommal, igazi szaktudással gyűjti és rendezi a vármegyének és városnak régi emlékeit, néprajzi tárgyait. A Múzeumegyesület keretében már két éven át szabadtanítási tanfolyamot rendezett, amelyen a város tudományos életének elsőrangú képviselői tárták fel szellemi kincseiket. Czapáry László dr. távozása után átvette a Madár- és Állatvédő-egyesület titkárságát, s mint ilyen a fiatal intézmény fennmaradását, üdvös működését a tanuló ifjúság élénk bevonásával biztosította1912-től a fiatalkorúak felügyelő hatóságának a tagja. — Tartott számos felolvasást a honvéd altiszteknek, a szabadtanítási tanfolyam hallgatóinak, valamint a Magyar Földrajzi Társulat 1910-i vándorgyűlésén »Székesfehérvár lakosságának kialakulása« címen. (Fejérm. N. 1910.)