Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

- 205 — Irodalmi művei: 1. Baranyamegye lovassírjai. (Pécs-baranyamegyei Múz.-egy. ért. 1910.) — 2. A valláserkölcsi nevelés és a természetrajz. (A székesf. főgimn. ért. 1909/10.) — 3. Növénytan. IV. o. (Horvát Cézárral). 1910. 4. Évi jelentés a Fejérm. és Székesf Múz.-egy. működéséről (1910—11; 1912; 1913). — 5. Állattan. V. o. 1911. — 6. Ásványtan. VI. o. 1912. 7. A Fejérm. és Székesf. Múzeum őskori gyűjteménye. (Múz. és Könyvt. ért. 1912.) — 8. Fejérmegye őskori telepei. (Közlemények a Dunántúl történetéhez. 1912.) — 9. Dunapentele régiségei. (Szék. Hirlap. 1911.) 10. A gimnáziumi ásványtan tanítása. (Magyar Középisk. 1912.) - 11. Apróbb ismeretterjesztő cikkek a »Természet« c. folyóiratban. 1911/12. — 12. Hivatalos közlemények a >Múz. és Könyvt. értesítődben. 1911—13. — 13. Őskori és római adatok Fejérvármegyéből. (Múz. és Könyvt. ért. 1913.) — 14. A Fejérm. és Székesf. Múzeumból. (Arch. ért. 1913.) 15. A Fejérm. és Székesf. Múzeum éremgyú'jteményének gyarapodása. (Num. közi. 1913. és 1914.) — 16. Közművelődésünk és a Múzeum-egyesület. (Fejérm. N. 1910.) — 17. Honfoglaláskori emlékeink. (Fejérm. N. 1913.) — 18. A székesf. Múzeum honfoglalás- és Árpádkori emlékei. (Arch. ért. 1914.) — 19. Múzeumunk legújabb szerzeményei. (Fejérm. N. 1914.) Májer Móric. Született Szemelyen (Baranyavm.) 1815-ben. Felszentelték 1840-ben. Háromszor tanárkodott itt (1837—9.; 1855—7. és 1863-5.). A bécsi földtani intézetnek a levelező tagja volt. A székesfehérvári természetrajzi szertárt ajándékozásai révén gyarapította. — Meghalt 1904-ben Pécsett. Irodalmi munkái: 1. Von den Schwámmen. (A székesf. nagygimn. VII. évk. 1856/7.) — 2. Vélemény a természetrajzi tankönyvek mikénti szerkesztésére. (Tanodai Lapok. 1865. 23. és 24. sz.) Márk János. Született 1841-ben Pápán. Felszentelték 1866-ban. Öt évig működött itt (1865-70.). — Meghalt 1875-ben Zirczen. Mátrai Rudolf. Született Zsirán (Sopronvm.) 1870-ben. Felszentelték 1895-ben. Egy évre rá ide került (1896—98.) és itt tanári oklevelet szerzett. Két évi itt-tartózkodása idején tanított a Ferenc József nőnevelőben is és pedig fizikát. — Közéleti és irodalmi szereplése egri tanárkodásával kezdődött (1898). Mezner Rudolf dr. Született 1819-ben Keszthelyen. 1841—2-ben a konviktorok felügyelője volt Székesfehérvárott, majd felszentelték (1842), de továbbra is itt maradt és 7 évig itt tanított (1842—9.); közben a hittudományok doktora lett (1845). 1843—4-ben ismét a konviktus prefektusa volt. 1871-ben a zirczi hittud. intézet igazgatójává nevezték ki (1871—81.). — Meghalt 1883-ban Keszthelyen. Irodalmi munkássága: Hálafüzér, melyet. . . Fehér György . . . prépostnak nagylelkű pártolójuknak neve ünnepén nyújtanak a keszthelyi árvák sz. György hó 24-én 1847. (Költ.) Mészáros Amand. Született Veszprémben 1840-ben. Székesfehérvári tanárkodása (1963- 80.) idején szentelték pappá. Tanári működése főleg az önképzőkör szempontjából érdemel említést. Az önképzőkör történetének legszebb, legkedvesebb évei az ő elnökségéhez fűződnek. Vonzó egyéniségének, szerető lelkének, nagy tudásának az elismerése volt azon ezüst babérkoszorú, amellyel tanítványai 1881-ben megtisztelték. Irodalmi munkásságát itt kezdte és később is ezen intézetet tüntette ki legtöbbször kiváló alkotásaival. 1. Emlékezés Vörösmarty M. koszorús költőnkre. Midőn a dicsőnek tiszteletére Székes-Fejérvárt fölállított emlékszobor 1866-ik évi május hó 6-án ünnepélyesen lelepleztetett. A nagy költő iránti hálás kegyelet jeléül a zircz-ciszterci rendnek fejérvári szék15*