Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

A város érdeklődésének a fontossága. Összeköttetés a ciszterciták megjelenése utáni években. Városi gimnáziumi-bizottság. Torna, úszás, rajz és ének elintézése. A tanuló ifjúság elszállásolása. Az Iskola-utcai csend ; az utca rendezése. Fegyelem és közegészség. Selyemhernyótenyésztés. A gimnázium és város között való szorosabb kapcsolat a régi iskolaépület felállításával kezdődött, mely a város bőkezűségét hirdette; hozzájárult a város a tanárok fizetéséhez is.

1) A város érdeklődése mindenkor érezhető volt és ez igen természetes. A szellemi kultúra virágai csak áldozatkészségig fokozódott, élénk érdeklődés mellett tenyészhetnek, ettő' kap éltető, fejlesztő erőt, ez teszi széppé, vonzóvá, kellemessé azokat. A város megértette ezen magasztos hivatását — mondhatni feladatát — és amikor csak kellett, amikor csak tehette, mindig segítségére sietett a gimnáziumnak; tudta azt, hogy ilyen kultúrintézmény virágzása a város szellemi színtáját nagyban emeli. A gimnázium ciszt. r. tanárai sem mulasztották el a város jóakaratú, áldozatos támogatását kikérni, igénybe venni. Kezdetben nagyobbfokú összeköttetés nem igen volt. Mindössze az iskolai előadásoknak zavartalan megtarthatása végett keresik fel a városi hatóságot és kérik, hogy a kolbász-árulókat és pereceseket, akik az iskola előtt elmenve, éktelen lármájukkal megakasztják az előadásokat, a figyelmet, az ifjakat nem ritkán nevetésre késztetik, tiltsák el.

2) Az Entwurf a várost mintegy ráutalta arra, hogy a gimnázium érdekeit figyelemmel kisérje. Az Entwurf rendelkezése szerint minden városban, ahol iskola van, meghatározott időre választani kell az előkelő polgárok közül városi gimnáziumi bizottságot. Célja: az iskola és élet érintkezésének eszközlése, a kettő közti harmóniának megteremtése. A tanári kar értesül a város kívánságáról, a város megismeri az iskola szükségleteit, hiányait, az iskolai fegyelem és házi nevelés közösen előmozdíttatik. A városi bizottságnak és a tanári kar kiküldötteinek megbeszéléseit jegyzőkönyvbe foglalják és erről az igazgató zárójelentésében minden év végén megemlékezik.

3) Székesfehérvárott az 1851. év végén alakult meg a bizottság, amely a legelső ülést 1852. ápr. 27-én tartotta.

4) Ezen ülésen a legszükségesebb intézkedések megtevéséről esett szó. A 1) 1Verner A. dr.: A székesf. főgimn. tört. (ért. 1894/5. 19. 1.) 2) Jegyzők. 1834. okt. 3) Entwurf. 117-21. §§. <) Lásd; Testi nevelés (110—12. 1.); rajz (101. 1.) és ének (106. 1.).