Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

— 166 — kiküldöttek jóakarata megvolt

1) és ezért az ülés a körülményekhez képest üdvös sikerrel végződött. A torna, úszás, rajz és ének, ezen fontos rendkívüli tárgyak tanításának lehetősége a város kulturális érzékéről tesz tanúságot. A tanuló ifjúság jövője, a haza előnye a várost jótékonyságra vezette. A város meghozta erejéhez mért áldozatát, de idők folyamán — kevés kivétellel — ezen terhektől megszabadult s mindez a ciszterci rend vállaira nehezedett. Az első ülés határozata szerint a tornahelyiségnek kijelölt helyek átalakítási, fölszerelési költségeit a város viseli, a tornamester fizetését, ha a tanulóktól fizetendő díj elégtelen lenne, kiegészíti, az úszómester fizetését hasonlóképen; a város díjazza a városi rajzmestert, aki majd a gimnázium tanulóit is tanítani fogja; az énektanítás ugyancsak a várostól fizetett székesegyházi karmesternek lesz a kötelessége.

2) Az uszodáról 1867-től nincs említés; teljesen megszűnt. A tornatanár csekély fizetésének a kiegészítése végett a polgármester már 1860. szept. 7-én felkérte az igazgatót, hogy mivel a jövő évtől kezdve a reálistákat és normalistákat is tanítják tornászni, a csekély díjazás pótlására beírás alkalmával minden tanuló, akinek a tornához hajlama van, fizessen egy o. é. forintot. Az igazgató intézkedésére 100 új frtot kapott a tornatanár pótlásul.

3) Ezzel kezdődik az intézet hozzájárulása a tornatanár fizetéséhez. Azon szerződés szerint, melyet Oerlach Benjámin igazgató és Véber Keresztély városi megbízott kötöttek Agáczy Gáspárral, a tornatanár az addig élvezett 240 frton kívül kap a gimnázium beírási pénzéből 100 új frtot, de köteles a főelemi III. és IV. osztályát, valamint a tanoncokat is tanítani a testgyakorlásra.

4) Majd felemelték a tornatanár fizetését 400 frtra, melynek negyedrészét az intézet adta, a 80-as években pedig leszállították 300 frtra, de ekkor a rend már 200 frttal járult a fizetéshez; százat a városi pénztárba fizetett be, százat a tornatanárnak, illetőleg tornatanároknak juttatott. A megkétszereződött óraszám mellett ez a fizetés édes-kevés volt; a versenyképesség végett az ügyet rendezni kellett. A zirczi apát 1900-ban megigérte, hogy az ügy helyes megoldását tanulmányozni fogja.

5) A teljes rendezés 1911-, illetve 1914-ben következett be. A tornatanár fizetésének 2/

3-át a várostól, 73-át a rendtől kapja. Mikor a rajz a rendes tárgyak sorába került, a rajztanár díjazása a rend nyakába szakadt (1867). Már ezt megelőzőleg (1865) fizetett az igazgató a rajztanárnak 50 o. é. frt tiszteletdíjat az ifj. pénztárból.") Az énektanításért járó díjat, amióta a ciszterciták vették át teljesen ezen oktatást (1877), szintén a rend fizeti. Megjegyzendő, hogy az apát már jóval előbb 100 pfrt (1854-től), illetve 105 új frt (1860-tól) tiszteletdíjban részesítette az énektanárt (Janny J.). 1) lg. jel. 1851/2. 2) Zirczi ívtár. C. 2974. 3) Gimn. irattár. 1860. szept. 27. 4) Gimn. irattár. 1861. máj. 10. és 31. 4 Zirczi Ívtár. C. 5407. 6) Jegyzők. 1865. szept. 27.