Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1903
19 Athénből a kisázsiai Ephesosba, Damaskosba, majd az egyptomi Alexandriába költözött az irodalom és művészet. Róma legyőzte Görögországot katonai hatalmával; de a győzőből a szellemi téren csakhamar legyőzött lett. A legmakacsabb római szellemek lassankint meghódoltak Hellas szellemi nagysága előtt s belátták, hogy az igazi műveltséghez a görög kalokagathia, a szép és jó egyesülése is szükséges. Seregestől tódult a görög művész és tudós világ a földkerekség fővárosába. S ámbár eleinte itt is csak kézműveseknek tartották művészeinket, de csakhamar megváltozott a nézet s nemcsak tenger pénzt fizettek az egyes kiváló művészeknek, de különösen a császárok korában már nagy tiszteletben is részesültek. Julius Caesar Timomakhos festőnek »Ajax és Media« c. festményéért 400 ezer korona összeget fizetett; Hortensius szónok pedig 30 ezer koronáért vette meg Kydias egy festményét. Terpnos és Diodoros lantosok a restaurált Marcellus-szinház megnyitásánál 50 ezer korona tiszteletdíjat kaptak Vespasianus császártól. Ha eltekintünk a Görögországból elrabolt roppant számú műremektől s csak a Pompeji s más itáliai városban talált festményeket és szobrokat nézzük, melyeket ott helyben görög művészek alkottak, el kell ismernünk, hogy a görög művészet itáliai földön második otthonra talált. Hozhatnánk még fel számos példát annak igazolására, menynyire műpártolók, nem mondom, műértők voltak a rómaiak s hogy a renaissance férfiai a görög alkotásokon tanultak művészetet s a világ nagy költői s tudósai belőlök merítettek ihletet s tőlök tanultak formaérzéket; de ez már ismertetésünk keretén kivül esnék. A művészetekért tudott lelkesülni a görög ember, meg is becsülte művészeit, de nem annyira munkái, mint inkább jellemes egyénisége miatt. Hisz a nevelés egyik eszköze is volt a művészeti oktatás; a grammatika és gymnastika mellett a muzsika is szerepel. Ekkép a hellén, mikorra férfiúvá érett, elsajátíthatta magának az egész 2*