Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1902

f\ jellemfejlesztés. Irta: Szenczy Győző. Az emberi képességeknek harmonikus, arányos kifejtése ... a nevelés célja. A nevelés, mely ezen célt tartja szem előtt, arra törekszik, hogy felköltse az életnek szunnyadó erőit, kifejlessze a lelki képességeket s kerülje a nevelés azon módját, mely egyoldalúságra vezet. A harmonikusan művelt ember egy teljes ember, ki megtalálja az összhangot testi és szellemi erőinek megnyilatkozásában; ki nem esik egyoldalúságba, nem zavarodik meg lelki egyensúlyában; kinél a szellemi Ítélkezés s a végrehajtó akarat munkássága teljesen egyező. A teljes embernél: az elme öntudatos, összhangzó képzetcsoportjai az érzelmi világ alapja, — a vágyak és törekvések szabályozója, — a jellemnek — a szabadakarat ez elvszerű megnyilatkozásának — letéteményese. Az erkölcsi elveken nyugovó charakter az a legfelsőbb légkör, — tiszta, átlátszó mint a hegyi kristály, — hova nem hat el a földi salak fölkevert pora; az emberi tökéletesség legmagasabb csúcspontja, bámulatunknak és csudálatunknak legkiválóbb célpontja, mint a Mont-blanc kontinensünknek legmagasbra törő emelkedése. Ép azért a jellemfejlesztés volt mindenkor az ideális nevelés legkiválóbb feladata; mint céljánál, úgy természeténél a megvalósítandó feladatok legnehezebbike. Lépjünk közelebb. Keressük, nyomozzuk a jellemfejlesztésnek alapját. Alapja: a szabadakarati cselekvés mezeje. Éltető gyökereit ott találjuk, ahol a jó és rossz, tetsző és nem tetsző, jogos és jogtalan, igazságos és igazságtalan, Istennek kedves és nem kedves cselekedetek birodalma terjed.