Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1900

38 menjen. Könyvet ad ki, melyből minden olvasó önálló képet alkothat magának Vörösmarty egyéniségéről. A könyv megjelent, czíme: »Vörösmarty emlékkönyvei* Szerkesztette: dr. Czapáry László, a Vörösmarty-kör titkára. A »Századok« 1901. évi V. f. s az »Irodalomtörténeti Közlemények« II. f. elismeréssel szólanak a könyv szerkesztéséről. Mi itt Vörösmarty Mihálynak egyik levelét közöljük, okulásul az ifjú nemzedéknek, mely oly igazán és szivből lelkesedik érette. A levél abból az időből való, mikor a világosi és komáromi fegyverletétel után a boszú átkos munkája nehezedett az országra. Hazánk állami önállóságát megtagadták, alkotmányát összetörték, törvényeit idegennel cserélték föl, nemzetünk nyelvét a közéletből száműzték, a szabadságharcz hőseit börtönre vetették s bitófán, golyóval s hóhér pallossal kivégezték. Az első magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos gróf és az aradi vértanúk haláltusájával a reménytelenség sötét éje nehezedett a magyar földre. A szabadság hirdetői és védői közöl senki sem élt biztonságban. Sokan külföldön keresik a csúfos halál elől a menedéket; mások saját hazájokban bolyonganak hazátlanúl. Vörösmarty Mihálynak is ez a szomorú sors jutott osztályrészül. Mint az almási kerület (Bács-Bodrog vm.) követe, tagja volt az 1848-iki országgyűlésnek. Beszédet itt nem tartott, de az országgyűlést elkísérte Pestről Debreczenbe és Szegedre. Innét sógorával, Bajzával, Aradra megy; majd meg a világosi catastropha után vele menekül Nagy-Váradra és Szathmár-vármegyébe. Bujdosása alatt levelez feleségével, Csajághy Laurával. Ez nagyon aggódik férje sorsa miatt és biztatja, hogy jelentkezzék Pesten a katonai törvényszéknél. Vörösmarty leveleiben iparkodik megnyugtatni feleségét. Tetteinek következményeit maga akarja viselni. Egyébként ő nem is tett mást, mint a mi szoros kötelessége volt; inkább csak tanúja, mint vezetője volt a politikai mozgalmaknak. Azt nem is említi, hogy mint irónak és az országkormányzója által kinevezett kegyelmi birónak mit Írhatnak rovására? A jelentkezés dolgában elmondja feleségének, hogy azzal nem kell sietni, hiszen a határidőig még eléggé ráérnek. Egyébként is még egy követ ügyében sem Ítéltek. A bírákkal tisztában van; mert meggyőződése, hogy nem vitéz győzőkkel, hanem szenvedélyes ellenséggel áll szemben. így tehát csak börtönre lehet kilátása. Elég jókor lesz tehát a jelentkezés az utolsó napokban is. Vörösmarty nagyon szerette családját. Még akkor is, midőn saját életének mentésén kellett töprengenie, felesége és gyermekei sorsa aggasztja. * A könyv teljes czíme: Vörösmarty emlékkönyve. A költő születésének százados évfordulójára rendezett országos ünnep alkalmából kiadta a székesfehérvári Vörösmarty-kör. Szerkesztette: Czapáry László dr., a Vörösmarty-kör titkára. Székesfehérvárott. 1900.