Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1898
— 15 — Mit érdekli a népet Ezsau tállencséje, a khinai dinasztiák sorozata? Sokkal fontosabb rá nézve a tüz, az üveg feltalálása, a burgonya behozatala. Macaulay azonkívül nem csak a kormányok változásaiban, udvari cselszövények, »roi fainéant«-ok léhaságainak festésében találja a történet igazi anyagát, mint inkább magának a népnek, az emberek egyetemének változásaiból, vallási s tudományos küzdelmei-, nemzetgazdasági, művészeti sikereiből, szokásai-, hangulataiból gyűjti össze. Mivel nézetünk szerint a középiskolai történelem a nagy történetírás kisebbített kiadása, szükségesnek tartjuk, hogy a fentebb vázolt mozzanatokra lehetőleg kiterjedjen a tanítás figyelme. Az anyag kiszemelésében utasításaink főkép »az állami és társadalmi élet alakulásának rajzára fektetik a legfőbb súlyt,* egyebekből a vallási, irodalmi és gazdasági viszonyok ismertetését emelik ki, a mennyiben a nemzeti élet alakulására nyomósabban befolytak; igen helyesen követelik, hogy a művelődéstörténeti mozzanatok ne függelékszerüen legyenek az egyes részekhez kapcsolva, hanem beolvasztva az elbeszélés szövedékébe, mert csak igy tűnhetik ki világosan amaz adatok jelentősége, pragmatikai összefüggése, igy nyilvánúlhat »egyes történeti tényekben az emberiség és a nemzetek közérzülete.**) Utasításaink nyilt szavakkal nem érintik, mit vehet fel a középiskolai történettanítás a szépmesterségek, a művészet országából. Helyénvaló lesz, hogy evvel az aktuális kérdéssel tüzetesen foglalkozzunk. A művészettanítás érdekében tett miniszteri nyilatkozásra széltében-hosszában megindult az eszmecsere, mily alakban volna valósítható középiskolában a művészeti képzés, mely tantárgyak, mily mértékben vehetnék fel programmjokba a műizlés fejlesztését, mütani fogalmak s bizonyos elemi képességek elsajátítását. A történettanítástól e tekintetben igen sokat várnak. Hogy felfogásunkat kifejthessük, először is előrebocsátjuk Baumeisternek e tárgyra vonatkozó álláspontját. Az obersecundán való történettanítás fejezetében munkája a »Kunst-liebhaberei s archáologische Elan«-ról megjegyzi, hogy kedvező körülmények közt czélt lehet érni. De felemlíti, hogy az 1892. évi bajor gimnáziumi egyesület egyetemes gyűlésén arra a kérdésre, mennyire veheti tekintetbe a gimnáziumi tanítás a régiek képzőművészetét, ezt felelték: »Im allgemeinen möchte es geraten sein, den Sinn des Obersecundaners für das Kunstschöne nicht zu überschátzen.***) A művészet középiskolai tanításával foglalkozó tanügyi czikkek közül felemiitjük Székely György elmélkedését a művészet nevelői értékéről. Szerinte a művészet az érzelmek gyakorlását segíti elő. Sok blazírtság, fásultság, züllés a művészeti nevelés elhanyagolására vezethető vissza. A *) A gymn. tanítás terve s a reá vonatkozó utasítások, 91. 1. **) Dr. A. Baumeister: Handbuch der Erziehungs- und Unterrichtslehre für höhere Schulen, III. B. Erste Hálite VIII. 61. I.