Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1898

— 16 — művészet jótékonyan hat a jellemfejlesztésre ; kiben a szép érzék hiányzik, az ethikai nevelésben is fogyatékos. A művészet ápolja a nemzeti és társadalmi szellemet. Mindazáltal külön tárgyul nem szerepelhet, csakis a rajz, történelem és irodalom körében tanítható.*) De Gerando Antónia, ez a kiváló szellemű és műveltségű nevek"), művészi érzéket kiván magától a tanítótól, tudományt, nem erudicziót, kinek hatodik érzékével be kell hatolnia az emberi lélekbe. Szomorú társadalmunk hibáját a szívben keresi. Ezt kell tehát reformálnunk, szeretetet adni neki, belevinni az altruizmus érzését; akkor a tanárok nem kiszáradt lelkű állami szolgák lesznek, hanem a tanítást és nevelést, a tanításért és nevelésért szerető humánus apostolok.**) Székely István a középiskolai tanártestület folyó tanévi karácsonyi választmányi ülésén úgy találta, hogy a művészeti képzés elemei bevihetők a középiskolába. E feladatból pedig nagy része jutna a történelemnek, mely rövidebbre foghatná a sok embertelen háború ismertetését s a kulturtörténelemre fordíthatna több gondot. Ugyanő hangsúlyozza az ének fontosságát is a művészeti képzésben.***) Az ének s zeneoktatás érdekében mások is szót emeltek. Harrach József s Major V. Gyula beható tanulmányokban fejtegették annak jelentőségét a Magyar Paedagogia korábbi füzeteiben. Már Quintilianus ezt irja Vergiliusról : »pal^m confirmat autor eminentissimus, Musicen cum divinarum etiam rerum cognitione esse coniunctam .... Atqui claros nomine sapientiae viros, — folytatja tovább — nemo dubitaverit studiosos Musicae fuisse, cum Pythagoras, atque enni secuti, acceptam sine dubio antiquitus opiniomem vulgaverint, mundum ipsum eius ratione esse compositum, quam postea sit lyra imitata .... Quid de philosophis loquor? quorum fons ipse Socrates iam senex institui lyra non erubescebat. Duces maximos et fidibus et tibiis cecinisse traditum : Exercitus Lacedaemoniorum musicis accensos módis. Quid autem aliud in nostris legionibus cornua ac tubae faciunt? quorum concentus, quanto est vehementior, tantum Romana in bellis glória caeteris praestat. Non igitur frustra Plató civili viro, quem nnhtutov vocant, necessariam Musicen credidit . . . . Lycurgus durissimarum Lacedaemoniis legum autor, Musices disciplinam probavit. «****) Érdemes a megszívlelésre mit egy tudós tanár fejtegetett nem régiben, s a mi ép tárgyunkhoz, a történelmi oktatáshoz fűzi a zenei műveltséget. »A történelem, irja Maczki Valér, az emberiség folyton tartó öntudata, tehát ennek tisztának, világosnak, elevennek és igaznak kell lenni, hogy az *) Magyar Paedagogia, VIII. évf. 1. sz. **) U. o. 3. sz. ***) Középisk. Tanáregyes. Közlöny, XXXII. évf. 14. sz. 274. 1. ****) M. Fabii Quintiliani rhetoris clarissimi Oratoriarum institutionura libri XII. Basiléae a. M. D. XI,VIII. orator. lib. I. pag. 64. 65.