Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1898

— 152 — fegyverben, ugy hitben, vallásban, tudományban, művészetben sem akart elmaradni azon nemzetek mögött, melyek között Árpád helyet vivott ki számára s melyek István idejében befogadták. A vérengző harczok színhelyét, hol eddig szláv és német ölte, irtotta egymást, a helyet, melyet a természet pazarul halmozott el áldásaival, de mely az avarok idejében is csak pusztaság volt: városok, várak, klastromok és egyházak sokasága borította. Ezen nagy történeti átalakulásban nemzeti királyaink voltak a nemzetnek nemcsak született, hanem igazi tevékeny vezetői az által, hogy a külföldön keletkezett üdvös eszméket és intézményeket befogadták, s a nemzet szükségletei szerint átalakítva meghonosították. Kiemelkedő érdemei vannak e téren III. Béla királyunknak. Az etiquettett szinte a túlzásig kifejlesztett bizanczi udvarban nyervén kiképeztetését, a hol nem kevesebb mint 11 évet töltött, az ott elsajátított finomabb Ízlést, csínt és szokásokat a magyar trónra jutva, udvarában, környezetében is meghonosítani, a nemzetnél is elterjeszteni iparkodott. Fényesebb hadi tett vagy nevezetes törvény nem örökíti nevét, tekintve mégis azokat, a miket uralkodásáról feljegyezve tudunk, őt legjelesebb, legnagyobb királyaink közé kell sorolnunk. Uralkodása alatt a pártviszályok — ezen eredendő bűne és szerencsétlensége fajunknak — megszűntek, az ország egysége helyreállott, elveszett birtokai visszakerültek s a nemzet anyagi és szellemi téren virágzásnak indult, a mi csak gondos és erélyes kormányzat mellett volt lehetséges. >Régi krónikáink kiemelik, hogy a tolvajokat és rablókat irgalmatlanúl üldözé«, a mi a rend és közbiztonság megszilárdulását eredményezte, behozta az irásos törvénykezést az eladdig divó szóbeliség helyett, e czélból a konstantinnápolyi udvar példáját utánozva — udvari kanczelláriát állított fel, míg a korábbi királyok okleveleiket csak egyes jegyzőkkel íratták, ami sok visszaéléssel, csalással járt. Vallásos buzgóságát elismeréssel tapasztalták azok is, a kik eleinte attól tartottak, hogy Béla a keleti egyháznak lesz híve, pártfogója. E téren szerzett érdemei között nagy fontosságú azon napjainkig kiható intézkedése, hogy a czicztcrczita rendet Francziaországból — második neje hazájából — megtelepítette hazánkban. Mélyreható következményekkel járó alkotás volt ez úgy anyagi, mint szellemi téren, mert e rendnek tagjai nemcsak a hivek lelkéből, hanem a földből is kiirtani törekedtek a gazt és gyomot s mindenütt, a hol megszállottak, a vadon pusztaságot eke, kapa alá fogván — termékeny vidékké varázsolták át. Zircz is benne tiszteli nagynevű alapítóját, innét a mi gyászunk, a mi kegyeletünk fokozottabb megnyilatkozása. De mielőtt végső nyugvó helyére kisérnők a nagy király és első felesége antiochiai Anna maradványait, szálljunk le a székesfehérvári bazilika immár kétszázados mohlepte kriptájába, lássuk miként kerültek e drága hamvak napfényre s micsoda viszontagságon mentek keresztül fölfödöztetésök óta napjainkig? Persze ezt csak a kegyeletes képzelet szárnyain tehetjük, mert pogány ugy mint keresztény ellenség egymással mintegy vetélkedve ismételten feldúlta