Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1897

— 15 — És e munka nemcsak a jólétnek, hanem ismét az ember-szabadságnak volt forrása. Képzeljük azt a jó munkás-testvért, a ki míg künn élt a világban, koplalt, nyomorgott; a kinek végső garasain is osztozkodtak az urak s a kinek minden lépése az uraságnak kénye-kedvétől függött: most, benn a kolostorban, nem függ mástól, mint sz. Benedek szabályaitól, de a melyek magának az apátnak is minden lépését irányítják; munkájának gyümölcsét senki sem érintheti jogszerűen, mert ezt a függetlenségét is biztosítja a legfőbb hatalomnak, a pápának és a fejedelmeknek szabadság-levele; minden falat kenyérhez édes fűszerül járul annak tudata, hogy az saját munkájának eredménye és nem tapad ahhoz más szegény, idegen munkásnak keserves izzadsága; nem fogad el senkitől semmit, hanem inkább ö ad, ö, a ki azelőtt jobbágy volt, ad a bőségből mindenkinek, a ki segélyére szorul, és ad szeretetből és nem kényszerből. Az, a kit annyit nyúztak a föld urai, míg a világban volt, most ő osztogat a szeretet adományaiból azoknak, a kik még mindig azon szánandó sorsnak hordják békóit, melyet ő egy jobb állapottal cserélt föl. Váljon micsoda érzelmek fogták el ezeknek az egyszerű, jó embereknek szivét, mikor a kolostornak vagy a majorságnak kerítésén áttekintve, látták a szomszédos uraság földén egykori szegény jobbágytársaiknak keserves munkáját? És váljon micsoda gondolatok támadtak ezeknek a szomszédos birtokok jobbágyainak lelkében, mikor visszatekintettek a kolostor majorságában sürgő-torgó munkás-testvérekre? Kinek volt jobb módja? hol volt az igazi szabadság? Voltak-e neki más testvérei, mint a többi sorstól üldözött jobbágyak, holott az a munkás-testvér püspököket, grófokat, herczegeket nevezett és jogosan tartott testvéreinek? Képzelhető-e nagyobb egyenlőtlenség, mint a mi akkor a XII. században künn a világban volt az emberek közt és nagyobb egyenlőség, mint a mi a kolostorban uralkodott ? íme! a kézi munkának szerepe és jelentősége az ősi cziszterczi kolostorokban. Pedig van még ezenkívül másik oldalról is nagyon megfigyelésre méltó kihatása. Minden cziszterczi kolostor valóságos gyártelep volt. Egy XIII. századbeli okmányban megtaláljuk a sz. Bernárdtól 1135-ben újra épitett clairvauxi apátságnak leirását. Mellőzve egyes részleteket, legyen szabad egy pár sort idéznünk a műhelyek berendezését illetőleg. Előre kell bocsátanunk, hogy Clairvaux nem messze épült az Aube folyótól, melytől sz. Bernárd óriási munkával egy mérföldnyi hosszú csatornát vezetett a kolostorhoz. A csatorna a kolostor közelében két ágra szakadt. Az egyik a déli körfal mentében és a kerten keresztül folydogálva a halas tavat táplálta; a másik ág pedig az épületek tömkelegében keresett magának munkát. »Először is, — ezek az emiitett XIII. sz. irónák szavai, — először is a malom kerekeire bukkan és nagy morgás közt foglalatoskodik azoknak forgatásával. A malomköveknek és a szitáknak gyors mozgatásában és forgatásában leli gyö-