Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1894

— 4fi — Az új főigazgató sem igen foglalkozik a tanügygyei. Egyszer meglátogatja a fehérvári gimnáziumot, s többet nem foglalkozik vele. Nem is tartózkodik Pécsett, s ügyeit nagy részt helyettes igazgatója (prodirektor) végzi. Az 1790—91. felbuzdulásnak eredménye volt, hogy a gimnáziumokban magyar nyelvi tanszék állittatik fel. A kimutatás szerint 50 gimnázium volt ezidétt Magyarországon: 30 királyi (köztük a fehérvári is) és 20 piarista gimnázium. Ámde ezek nagy részében, igy a fehérváriban sem kell külön tanár a magyar nyelvre, mert a tanulók és a környék lakosai magyarok, mint a leirat mondja. Kétségkívül nagy csapás volt a fehérvári gimnáziumra azon körülmény, hogy 1794-ben Benyák Bernátot a helytartó-tanács elmozdítja állásából, jobban mondva elcsapja. Botrányos életről, csiínya dolgokról vádolják őt, a főigazgató megindítja ellene a fegyelmi vizsgálatot, melynek eredménye az, hogy Benyáknak távoznia kell Fehérvárról, rendfőnöke pedig büntetésül Váczra teszi, „hogy a püspök és káptalan előtt, lakoljon bűneiért." 1 E fehérvári gimnázium levéltárában megvan a vizsgálat jegyzőkönyve, a mely a legapróbb részletekre is kiterjeszkedve ismerteti a, minden esetre odiózus ügyet. E részletek nem ismeretesek, s nekem, ki a fehérvári gimnázium történetében oly előkelő szerepet tulajdonítottam Benyáknak, nem lehet feladatom, hogy ezt a dolgot tárgyaljam. Hadd maradjanak ott elrejtve a poros akták között, s ne hurczoljanak meg egy rég meghalt, életében kitűnő férfiút. Hogy kitől indult ki ez a dolog, biztosan nem tudjuk. A feladó levélen (a mely szintén megvan a fehérvári gimnázium levéltárában) három tanuló van aláirva, de, hogy ezek nem maguktól vállalkoztak e gyűlöletes szerepre, azt majdnem biztosan állithatjuk. Nagyon valószinű, hogy Schwarzbauer Elek, pálos-rendi szerzetes, műve volt ez, a ki 1784-ben jött tanárnak Fehérvárra. Buzgó, szorgalmas tanár lehetett, mert a helytartó-tanács többször megdicsérte, egyszer épen Benyák felterjesztésére. De úgy látszik, egyúttal nagy ambiczió is lappangott benne, a mely nem riadt vissza az eszközöktől, csakhogy czélját elérhesse. Igazgató szeretett volna lenni, s útjában állott Benyák, a kit az ő mellőzésükkel máshonnan neveztek ki direktorrá. Figyel tehát, s mikor elérkezettnek látja az alkalmat, megkezdi aknamunkáit, s az áruló szerepére vállalkozik. 1 A piarista provincziális leveléből.