Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1894

— 47 — Czélját azonban nem érte el. Igaz, hogy Benyák távozása után ő lesz az igazgató, de csak ideiglenesen, s bár a főigazgató, Nóvák Chrysostom, nagyon szereti, még sem nevezik ki véglegesen. Nem is lehetett kinevezni igazgatónak, legalább Fehérvárra nem, mert másfél évi helyettes igazgatói működése ugyan ügyes embernek mutatja, ki az igazgatói tiszt kötelességeinek meg tudott volna felelni, de épen a Benyák-ügyben való csúnya szerepe gyűlöletessé tette őt tanártársai előtt. Ily körülmények közt könnyen elképzelhető, milyen állapotok uralkodtak volna a fehérvári gimnáziumban a Scliwarzbauer igazgatósága alatt. A tanárok nagy része, kik Benyákot nagyon szerették, "léptennyomon iparkodott kimutatni gyűlöletét Scliwarzbauer iránt. Sokat is panaszkodik ez a főigazgatóhoz irt leveleiben, hogy állapota tűrhetetlen, s kéri, hogy vagy nevezzék ki igazgatónak, vagy tegyék máshová tanárnak, mert ezt a sok megaláztatást nem képes elviselni. Viszont ő is iparkodik boszút állani rajtuk, hibákat keres tanításukban s feljelenti őket a főigazgatónak. Igy például Hoffmannt, a második grammatikai osztály tanárát, feladja, hogy hanyag, mert a latinból csak ezeket olvastatta: Cicero leveleiből ex libro I. a 3. levelet és a 8-at (Ad Pomponium), ex libro II. a 2. és 4. levelet s ex libro IV. a 8., 9. és 19-et, ezeken kivül pedig semmit, mert mint Scliwarzbauer * megjegyzi, többet foglalkozik az orvosi tudománynyal, mint a tanítással. Ez volt az oka, hogy Scliwarzbauert mellőzték, s egy volt jezsuita, Spaits István, neveztetik ki igazgatónak 1795-ben. Az 1794. évtől az 1813-ig teijedő korszak a legszomorúbb a fehérvári gimnázium élettörténetében. A tanügy terén is 1806-ig, a mikor az uj Ratio educationis megjelenik, általában véve nagyon nagy csend uralkodik. Semmi uj eszme, semmi reform nem merül fel, csak annyiban van változás hogy a vallás-erkölcsös nevelés tekintetében a Mária Terézia-féle rendeletekre térnek vissza. Az úgynevezett felvilágosultságnak és szabadelvüség eszméinek II. József híve volt, innen magyarázható, hogy az iskolákba is — mint láttuk — szabadabb szellemet akar bevinni; a vallásos nevelés tényezői közül többeket eltörül, a fegyelmet enyhiti. Mikor azonban a felvilágosultság és szabadelvüség következményekép kitör a franczia forradalom, a. mely hadat üzen oltárnak és