Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1894

A pannonhalmi benczés főmonostor iskolája után a legelső kösép- . iskola volt a székesfehérvári káptalani vagy székesegyházi iskola, a mely már a XI. században oly virágzó volt, hogy hire messze földre elterjedt s tanulóit elvitték másfelé tanitóknak. A hét szabadművészetet adták elő itt is, mint a többi káptalani és monostori iskolákban, de hogy milyen terjedelemben, azt nem tudjuk. Valószínű, hogy első sorban a latin nyelv szerepelt és az ének, a melyre a leendő papoknak a legnagyobb szükségük volt, mert az iskolákban rendesen csak olyanok jártak, a kik a papi pályára készültek. A latin nyelvet, a melyet mint az egyház nyelvét gyakorlati szempontból tanítottak s nem a klasszikai irodalomért, Priscianxisnak, a Justinianus császár idejében élt hires nyelvésznek, nyelvtanából tanították, mint általában másutt is ez a nyelvtan szerepelt. Az ének tanításánál pedig az egyházi énekek, a zsoltárok, hym­nusok s az egyházi liturgia szerepeltek, némi szentirás-magyarázattal. Mindez azonban csak következtetés, a székesfehérvári iskolára ' vonatkozólag a biztos adat egyedül clZ j íl mit Szt. Gellért, csanádi püspök, életében olvasunk s ép azért méltó arra, hogy ezt a részt egész terjedelmében ide iktassuk. „Egykor harmincz uj keresztény férfiú járult a püspökhöz, esedezvén, hogy fiaikat venné át s a tudományokba avatván, szentelné papokká. A püspök elfogadván, Valter mester gondviselésére bizta őket, egy arra alkalmas házat adván nekik, hogy a grammatikai és muzsi­kai tanulmányokban oktatná, s ezek rövid időn ugyanazon tárgyakban nem közönséges előmenetelt tettek Valter mester pedig nagyon szaporodni látván a tanulók számát, mivel nagy munka nehezedék vállaira, igy szólt a püspökhöz: „E nagy­számú tanulóságnak nem tudok megfelelni hivatalom mind a két ágá­ban t. i. az olvasásban és éneklésben. Küldj el tehát valakit és hozass akár olvasó, akár éneklő mestert." A püspök tehát elküldé Mór barátot, a király üdvözlésére, megparancsolván neki, hogy menjen be az isko­lákba is, a melyek akkor Székesfehérvárott igen kitűnőek valá­nak s keressen a tanulók között egy tanitót vagyis oktatót és hozza el azt. Ez (t. i. Mór) Fehérvárra jővén s a királynál dolgát elvégezvén, meglátogatta az iskolákat, a hol egy Henrik nevű német vala, a ki a tanulóknak almestere (vicemagister) volt. Ezt szólította meg s ő csak­hamar beleegyezett; könyveit tehát magához vévén, vele együtt a püspökhöz ment, a ki örömmel fogadta őt s a tanulók olvasó meste­révé tette, Valter pedig az éneklésre tanította azokat."

Next

/
Oldalképek
Tartalom