Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1894

— 9 — Előfordul a székesfehérvári iskola egy XIII. századbeli oklevélben is, III. Honorius pápának 1217-ben kelt levelében, a melyben egy névtelen tanítója emlittetik, mint mesterkananok vagyis káptalani iskolai igazgató (Scholasticus Albensis.)

1 Virágzott tehát a feliérvári iskola az egész Arpád-korszakban, só't még azután is. Igaz, hogy nincsenek adataink az iskola belső életéről, szervezetéről, fejlődéséről s csak annyit tudunk, hogy később a dominikánusok tanítottak benne, de több helyen találunk említést a tanulókról. Igy például mikor Mátyás király halála után 1490-ben Ulászlót választják meg a magyar trónra és Székesfehérvárott meg is koronázzák, a trónra vágyó Miksa császár beütött az országba s elfoglalta Székesfehérvárt. Ez alkalommal — mint Tubero hja — katonáinak szabad zsákmányolást engedett, de megtiltotta az emberek fölkonczolását s igy „senki sem öletett meg a város lakosai közül, néhány ifjút kivéve, kik a város elfoglalásának zajára az iskolából (e ludo litterario) kirohanván, vagy oktalanságuk miatt, mivel a háborúskodást nem ismerték s igy nem tudták, hogy a harcz hevében mindenre képes a katonák elkeseredettsége vagy mivel tüzes magyar vér lévén bennök, magok is fegyverrel rohantak az ellenségre. Pedig ha az iskolában vagy ha otthon maradtak volna bezárkózva, vagy ha védtelenül állottak volna az ellenség előtt, nem történt volna semmi bajuk."

2 Még egyszer történik emlités a fehérvári iskola ifjúságáról. Mikor ugyanis a török a szerencsétlen mohácsi csata után elárasztja az országot s 1543-ban Székesfehérvárt is ostromolni kezdi, Istvánfy történetírónk elbeszélése szerint Barkóczy, a vár kapitánya, a székesfehérvári tamüóifjuságot állítja az olaszok és németek helyére, a kiknek csapata kiment a várból a törökök ellen. S valamint a mohácsi csatában a hagyomány szerint 300 ifjú hullt el a pécsi egyetem tanulói közül, ugy haltak hősi halált a fehérvári iskola tanulói is a vár védelmében.

3 Hasztalan volt minden hősiesség és önfeláldozás, a vár és vele együtt a város a törökök kezébe került s birták is egész 1688.-ig. Több izben történtek kisérletek a vár visszafoglalására s 1 Vass József idézett munkája. 2 Tubero: „Commentariorum de temporibus suis liber III. 7. §. Edidit Schwandtner Script. R. Hung. 8 Pauer János: „História dioecesis Alba-Regaleusis." Albae-Regiae, 1877.