Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1894

— 7 — A templom mellé Szt.-István káptalant is csatolt s egyúttal iskolát, a mely csakhamar hiressé lön egész Magyarországban. Hogy milyen volt ez iskola szervezete, azt biztosan nem tudjuk, de valószínű, hogy olyan, mint akkor másutt is Európában. A keresztény hittel együtt a nyugottól vettük át a keresztény nevelés és tanitás formáit is. Az oktatás egészen az egyház kezében volt, a melynek isteni mesterének parancsa szerint „Tanítsatok minden népeketegyik főfeladata a tanitás. Az elemi oktatás az úgynevezett fárai iskolákban történt, a melyekben az olvasásra, irásra s a hit elemeire oktatta a pap az egyházához tartozó gyermekeket. Ilyen elemi iskolák már korán nagy számmal lehettek, mert Szt.- István elrendelte, hogy minden 10 falu épitsen egy templomot, a püspök pedig lássa el azt pappal és könyvekkel. Ezen iskolákon kivül már az Árpád-korszakban magasabb iskolákkal is találkozunk. Kétségkívül már Szt.-István idejében megvoltak a székesegyházak mellett az úgynevezett székesegyházi (káptalani), a zárdák mellett pedig a monostori iskolák, hisz biztos adataink vannak a székesfehérváriról. Ehhez csatlakoztak később a Csanádi, győri, budai, szepesi, somogyvári, tapolczai. Ezenkívül virágzottak a felsőbb iskolák is, hol különösen a hittudománynyal foglalkoztak s a XII. század második felében már megvolt a veszprémi egyetem is, a melyet valószínűleg III. Béla alapított. A közép és felsőbb iskolákban a római kor végső időszakából hagyományozott trivium és quadrivium képezte az oktatás tárgyát. A trivium állott a grammatikából, rhetorikából és dialektikából, a quadrivium pedig a geometriából, aritlnnetikából, astronomia — és a muzsikából. Ezek képezték együttvéve a hét szabad művészetet (septem artes liberales), de természetes dolog, hogy az egyes iskolák fejlettségéhez képest ezekből többet vagy kevesebbet tanítottak s nem adták elő mindenütt az összes anyagot. A tanárok a papok, a szerzetesek voltak, a káptalani iskolákban pedig a kananokok. Az olvasó és éneklő kananok állott az intézet élén, kinek segédei voltak: az alolvasó, vagy mesterkananok (canonicus scliolasticus, az almester (vicemagister) s az éneksegédek (succentor.) Kezdetben csak egyházi férfiak tanitottak, később azonban világiakat is vettek maguk mellé segédekül, sőt jelesebb tamilókat is, a kik azonban csak az iskolán kivül szerepeltek, mint a tanárok segítői(praeceptor.)

1 1 Vass József: „Hazai és külföldi iskolázás az Árpád-korszak alatt." Pest, 1862,