Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1893

A LOGARITHMUSOK ELMÉLETE ÉS ALKALMAZÁSA. L izenhat századon keresztül mint lidércznyomás sulyosodott a menyiségtudósokra egy oly nehézség, a melyet h'ábár a legnagyobb elmék is igen sajnosan éreztek, de a melytől, a mig egyrészről nem bírtak szabadulni, másrészről szülő oka volt annak is, hogy mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati élet terén oly kevés sikert tudott előmutatni a mennyiségtan, Végre azonban a tizenhatodik század elején a lángész egyesülve a megfeszített kitartás és szorgalommal megteremtette a logarithmus-rendszerí. a mely egyszerre megszüntette a lidércznyomást, uj és könnyebb módszereket hozott be a mennyiségtani számításokba. A logarithmus, e nagy jelentőségű,számtani művelet ép oly ismeretes és gyakori használatú a mennyiségtudósoknál, mint félelmetes az iskola polgára előtt. Erről irja. Poincaré nagyhirü tfanczia mennyiségtudós: „A logarithmus az a mennyiségtanban, a mi a gőzgép az erőműtanban." Es helyesen, avagy nem gőzgép ragadja-e nyilsebe^séggel maga után az utasokkal és árukkal telt vasúti kocsikat; nem gőzgép szeldeli-e mindenfelé a nagy tengerek hullámait és folyóink vizeit; nem gőzgép hozza-e mozgásba a gyáraknak száz és száz kerekeit? s igy a gőzgép rövid időn maga elvégzi azt, a minek elvégzésére különben évek szükségeltetnének: ép igy van a mennyiségtanban a logaritlnnusokkal is; a mit tizenhat századon keresztül még a legnagyobb elmék is csak a legkitartóbb fáradozás és nehézségekkel tudtak volna kiszámítani, azt ma már logarithmusok segélyével egy kezdő mathematikus is elvégezheti; ennek segélyével biztosan követik a csillagok járását, földünkön nincs oly távol eső pont, a mit a legszabatosabban megmérni és kiszámítani ne lehetne.