Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1892

—• 55 — A gyökvonás meghatározása, a gyökös mennyiségekkel való számítás. Négyzet és köbgyökvonás közönséges számokból és algebrai mennyiségekből. Az egyenletek tanának tüzetes tárgyalása; elsőfokú egyenletek egy, két, három és több ismeretlennel. Egy ismeretlennel biró másodfokú egyenleteknek meghatározása, b) A geométriából: A mértan meghatározása. A pontnak és egyenes vonalnak fekvése a sikban. Az idomok egybevágása és hasonlósága. A sugárrendszeren alapuló tantételek lehozása. A mértani idomok területeinek meghatározása. A kör ismertetése. A körvonal osztása. A kör kerületének és területének kiszámítása. Házi gyakorlat '20, iskolai gyakorlat 10. — Tankönyvek: I ír. Lutter Nándor „Betüszámtan"-a és „Mértan"-a — Tanár: Ereky Alfonz. Szabadkézi rajz. Hetenkint 2 óra. A színskála. A diszitő stil. Egyszerűbb, majd összetettebb levélalakzatok stilizálása. Görög-, arabs-, román- s góth-stilii diszek rajzolása és színezése. — Yárday Szilárd „Fali táblák" és Balló Ede „Rajzminták" után. — Tanár: Müllcr József. Tornázás. Hetenkint 2 óra. — a) Rendgyakorlatok: fejlődés szakaszba, igazodás tizesekkel jobbra és balra; szakaszból fejlődés oszlopsorokba; a szakaszsorok nyitása és zárása előre és hátraléptetéssel, továbbá különböző szakaszmozdulatok, b) Szabadgyakorlatok: taggyakorlatok tizenkettes ütemig, e) Gyakorlatok szerekkel és szereken. — Tanár: Takács Ferencz. VI. OSZTÁLY. Osztályfőnök: Ereky Jjlfonz. Vallástan. Hetenkint 2 óra. - Tananyag: A ker. kat. dogmatika fogalma és felosztása. Isten léte, lényege és tökélyei. Isten lényegében egy, személyében három. Isten kiható munkássága: a teremtés, megváltás és megszentelés. A kegyelem tana A szentségekről. Végül létünk különös és általános bevégzésének müvéről. — Tankönyv: Vincze Ambró: „Ker. kath. vallástan." II. rész. — Tanár: Kalocsay Alán. Magyar nyelv és irodalom. Hetenkint 3 óra. — Tananyag: Shakspere „Coriolanus"-ának s Moliére „Tudós nők" ez. müvének olvasása alapján a dráma elméletének egybeállítása, a drámai jellemzés és szerkesztés megértetése, a szomorú és vígjáték közötti különbség. A rhetorikai műfajok ismertetése a következő olvasmányok alapján: a) Iskolai tárgyalásul: Cserei Mihály „Históriá"ja, Virág Benedek „I. Béla", Szalay László „Nagy Lajos jellemzése", Salamon E. „Zrínyi Miklós ifjúsága", Csengery A. „Deák Ferencz jelleme", Toldy F. „Beszéd szépirodalmunk ügyében", Kölcsey F. „Védelem P. .1. számára", Kossuth L. „Tengerhez magyar! el a tengerhez!" Pázmánytól egy prédikáczió, Gregus Gyula „A takarékosság elve a természetben", Salamon F. „A történelmi vizsgálatról", Greguss Ágost „Shakspere erkölcsi felfogása", Hunfalvy Pál „Világpolgárság, hazafiság; nemzetiség, latinkodás", Arany J. „A feltalálás és az eposzok közös vonásai", Boissier Gaston „Az Aeneis mint vallásos mű." b) Házi foglalkozá-ul: Pettheő Gergely „Rövid magyar króni-