Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1888

a szonettet az arab költészetből eredeztetik. Bizonyítéknak ugyanis nem elég erős, hogy az arab költészet hasonló formákat mutathat fel. Hasonló formákat, sőt hasonlóbbakat egyéb nemzetek költészetében is találhatunk. Az sem ér többet, hogy az arab vers szereti a csengő rímeket, mint a szonett, mely nevét is a zengéstől (snonare) vette volna. Másrészt az arab szellem hatása Sicilián és Spanyolországon át szivároghatott át az európai nemzetekhez. Azonban a Tours és Poitiers közti vereség és a normannok hódítása idejekorán megakadályozta a hatalom előnyomulásával a szellem terjedését is. A hol hatása volt az arab szellemnek, ott maradandó nyomokat is hagyott maga után, mint spanyol és siciliai földön. De nincs ok és összefüggés, mely a szonett formának arab eredetét megokolná, A siciliai eredet ellen szólnak mindazon okok, melyek az arab származás elfogadását lehetetlenné teszik. Igaz, hogy még oly férfiak is, mint Dante és Petrarca hangsúlyozzák a siciliai költészet befolyását, mely irányítólag hatott az olasz alakulására. S nem is lehet tagadni, hogy Siciliában korán ébredt a tudományos és költői szellem. II. Vilmos udvara a XH. század közepén túl a tudós műveltség s költői fellendülés színhelye volt. Hohenstaufi Frigyes alatt, ki a XIII. század közepéig uralkodott, a felbuzdult szellem virágzata tetőpontjára emelkedett. E szellem nem maradt Sicilia szigetén. Nápoly, Salerno ép ugy ápolta azt, mint a palermói iskola művelői. Maga Frigyes s fiai is foglalkoztak a költészettel. Mellette a IX. századtól folytonos' érintkezésben az arabokkal a siciliai költészet hangban, színben gazdagodott s mint ilyen kétségtelen hatással volt az olasz költészet fejlődésére is. De Demogeot ') mellett sem Dante, sem Petrarca nem állítja, hogy a szonettet Siciliából kölcsönözték volna, ellenben, hogy Provence költészete nagy hatással volt az olasz kifejlődésére.

2) A későbbi érintkezés folytán kétségkívül csiszolókig hatott a siciliai költészet simasága az olaszra, de ha az első hatásokat és kölcsönzéseket keressük, tekintetünket inkább nyugatra kell fordítanunk, mint keletre. Nagy Károly ideje óta a hatalmi és szellemi áramlat nyugatról hullámzik Olaszország felé. Midőn Róma még a leviharzott sötét korok utóhatása alatt szunnyadoz, Páris már az egykori Athén virágzatának örvend. Midőn Olaszország még fejetlen') Demogeot, Hist. des Litt. etrag'. Lit. merid. 21. 1. „Leü skilients lui (á la poesie italieiine) donnérent pourtant uue forme plus parfaite: ils créérent le sonuet." 2) Petrarca, Trionfo d'amore, 4. cap.