Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1888

9 ség, vagy gyámkodás alatt nyög, nyugat már egyesül kelet meghódítására a keresztes hadak idején. Mikor az olasz nyelv kezd kibontakozni burkából, nyugaton már zeng a troubadourok éneke. Nem esetlegesség, hogy legelőbb északon vivja ki jogait az ébredő nyelv és irodalom, hogy Lombardia urai s Toscana tére karolják fel legelőbb a születő irodalmat. Erős hullámok voltak azok, melyek az olasz nyelv és irodalom leggyengébb korában a félszigetre áradtak. Ha e mellett a siciliai műveltség szelleme is érinté az újszülöttet, annál jobb, legalább gyorsabban erősödött. De az idők szellemének, a kor képének jobban megfelel, hogy az olasz költészet legelső mintáit nyugaton keressük. Szándékosan tesszük, hogy fennebbi sorokban kiválóan az olasz nyelv, irodalom, költészet csiráival foglalkozunk. Oly szorosan összefügg ez tárgyunkkal, a szonett hazájának felderítésével, hogy tőle elválaszthatatlan. Ne mondjunk egyebet, mint hogy e forma egy irodalomban sincs annyira otthon, mint az olaszban. A legrégibb költői termékek javarészét szonettek teszik ki. így tehát talán olasz földön született e műfaj? Welti igazi német buzgalommal írt művében

1) e felfogás mellett harcol. Szorgalmasan idézi a helyeket, melyek állítása mellett és ellen bizonyítanak. Vagy inkább a különböző érvekből vonja le következtetéseit. Minthogy azonban az ellentétes állítások megválasztására a tekintélyek erejénél egyéb támpontot nem nyújt, a vélemények közül egyformán elfogadhatjuk azt, mely az olasz eredet s azt, mely a francia származás mellett szól. C4yengének kell vennünk az oly érvelést, mely az ellenkező nézet védelmezőjét avval cáfolja, hogy mint ujabban kiderült, adatai megbízhatatlanok. A tekintély súlya közelebbi korban is sokszor igen nehezen megállapítható, a kor távolsága, az adatok hiánya pedig csaknem lehetetlenné teszi a valóság kiderítését. Próbáljuk meg mindazáltal a valóság megközelítését. A szonett eredetének vizsgálata a XVI. század vége felé lett érdeklődés tárgya, midőn t. i. az ujabb irodalmak többje jeles műveket mutatott fel e nemben. Francia és olasz versenyeznek az elsőségért. Távol legyen, hogy az idézetek tengerét bemutassuk, melyen az ellenfelek hajói lebegnek. Tegyék ezt az érdekelt felek. Helyzetünk az angolokéval analóg, kik távolabb állva a küzdelemtől nyugodtabban végig tekintenek a bonyodalmakon s biztosabb Ítéleteket hoznak. Du Bellay 1555-ben megjelent poétikájában az olasz eredet mellett van. Követi e felfogást Sibillet, Sainte-Marthe, Fontaine, Etienne Pasquiers J) Geschichte (les Sonettes in der deutschen Diehtung, Leipzig, 1884. v Dr. Heinrich Welti